Igaz, korábban is hajigáltak már ilyesmit több politikus házára.

Mit házára - palotájára, kastélyára, várára!

(Helikopteres Kókáéra például oly szerencsésen, hogy – mit tesz isten - a bejárati ajtó is éppen, hogy csak kicsit megpörkölődött. Még egy feketemunkás sem sérült meg. Piszkos Fred a kapitány volt képes ilyen mázlival zátonyra futni egykoron...)

De nem csak dobálózás, gyújtogatás történt ám mostanában. A fentnevezett Nyilak egy Hírtévés műsorvezetőt is durván bántalmaztak.

Akkor is tiltakozott, tüntetett vajon a miniszterelnök? És mi lett a tettesekkel? Kiknek is kellett volna, kéne fülöncsípni őket? Nem a Gyurcsány vezette kormány rendészeti miniszterének irányítása alatt álló rendőrségnek? Vagy a másik haver, Szilvásy miniszter úr által irányított titkosszolgálatnak lett volna a dolga? (Amelyik akkor vizionált bőszen nemzetközi -szlovák-  terrorveszélyről, amikor annak nyoma sem volt, most meg persze beköszöntött az igazi terror, nem tud semmiről semmit.)

 

Horn Gyula annak idején bölcsebb volt. Elegánsan rákente a balhét a belügyminiszterére, amikor kijelentette: ami Magyarországon van, az minden, csak nem közbiztonság.

Amiben teljesen igaza volt. De ő legalább miniszterelnökként nem tüntetett ez ellen.

Ki is volt akkor a belügyminiszter?

Ki volt akkor rendőrkapitány?

 

Milyen is valójában a magyar politikai elit?

Itt sorakoznak előttünk: a miazhogynagyonis becsületű Gyurcsány, a neminyerjükalegtöbbet erkölcsű Orbán - oldalán az egyszázalékos ismertségű és népszerűségű ájtatos Semjén tisztelendő úrral, továbbá a focihoznemértő Dávid Ibolya + a Tisztelet Társasága. (Élén a sumóbajnok Schmuck Andorral.)

S végül, de utolsó sorban itt jópofáskodnak ám az Szdsz oly nagyszerű megmondó emberei is, mint a mókamester Kuncze, akit méltán nevezhetünk a liberálisok Torgyánjának, valamint a még nála is fényévekkel liberálisabb helikopteres pártjátkilóramegvevő Kóka, aki saját bevallása szerint már az első elnökválasztási fordulóban is győzhetett volna, ha nem történik csalás, és a valódi álküldöttek mellett a hamis álküldöttek is őrája szavaznak. (Megjegyzendő, hogy egyébként ez az a különös párt, ahol az összes küldött és álküldött mennyisége több mint az Szdsz párttagok és szimpatizánsok száma együttvéve.)

S akkor még nem beszéltünk arról a munkáspártról, amelyiknek összesen, ha van két bejegyzett tagja, s még ez a két tag is ketté bírt hasadni, hogy finoman fogalmazzak: az úagynevezett szélsőbaloldali értékek mentén

De, ha a tágas hazai politikai palettát szemléljük, ne feledkezzünk meg a hatalmi ágak oly egyéb fontos szeleteiről sem, mint az Alkotmányunkat oly sikeresen láthatatlanná tévő – eltüntető -  Uri Gellerszerű köztársasági elnökről, avagy arról a kissé hektikus Alkotmánybíróságról, amelyik mindig elfelejti, hogy egy kérdésben korábban milyen döntést hozott. .

Mindehhez a nagyszerű kínálathoz körítésként jönnek még a szakszervezetek, Gaskóval az élén, akin, ha egy hétig nem szervez sztrájkot, menten súlyos elvonási tünetek jelentkeznek.

Hát ez a hazai politikusi felhozatal.

Na meg még a fradi és a Kurucinfo.

 

Gyakran halljuk a megjegyzést: sajnos ilyen a mi politikai elitünk. Le kéne cserélni. Menjen mindenki a búsba. Gyurcsány vissza a kádkőgyárba, Orbán a Tokaji szőlőhegyre. Horn Gábor pedig oda.

Mert ugye, mint tudjuk, a politikusokat igen, a népet ellenben nem lehet leváltani.

Tényleg nem lehet?

Hát dehogynem. Már miért ne lehetne?

Budaházy György, Tomcat, Bácsfi Diána, Szabó Albert, Potyka bácsi, mind a nép gyermekei, a hatalom ellenségei, s vajon van-e még valami közös bennük?

Érdekes kérdés.

A lehetséges feleletek még ennél is érdekesebbek lehetnek.

A legfrappánsabb megoldásokat beküldők között az MSZP zárt rendezvényein készült titkos Gyurcsány beszédeket és az Orbán család által írt politológiai- és szakácskönyveket sorsolunk ki.