Nem tudom, szólíthatlak-e így?  Hiszen te is per Imre megnevezéssel illettél. A múltkoriban, vagy úgy négy évvel ezelőtt, amikor megkérdeztél, mit tennék a te helyedben. Akkor nem volt lehetőségünk kitárgyalni ezt a kérdést, mert a válaszomat meg sem várva elsiettél valahová. Ha jól emlékszem az ellenforradalmat ünneplők elől menekültél éppen. Elnézést, tudom, ma már forradalomnak hívják, de olyan nehezen áll rá a szám. Mint ahogy a tiétek is.

Szóval visszatérve a kedves kérdésedre, ha már ilyen kedvesen megszólítottál, hogy mit is csinálnék most, ha én lennék a miniszterelnök, akkor elmondom. Tudom, te most nehezebb helyzetben vagy kedves fiam, mint én ötvenhatban, hiszen te nem zavarhatod ki az oroszokat, mert már kimentek, és nem hívhatod be az amerikaiakat, mert már bejöttek. Abban is más a helyzet, hogy akkoriban kezdetben a forradalmárokat fasiszta csőcseléknek hittük, míg most a fasiszta csőcselék hiszi magáról, hogy forradalmár.

Na de mindegy. Szóval hát először is titkos tárgyalásokat kezdenék az SZDSZ-el, s megpuccsolnám a jelenlegi kormányomat, beleértve elsősorban saját magamat. Az ilyesmiben már úgy is gyakorlatod van kedves Feri, csak azt kéne megismételned, amit annak idején Medgyessyvel oly leleményesen megcsináltál. Vagyis bejelented lemondásodat, s ügyvezető kormányfőként ténykednél mindaddig, amíg az új miniszterelnököt meg nem választjátok, természetesen az SZDSZ támogatásával. Na persze, te nem mennél neki az SZDSZ-nek utána sem, a korrupt ügyeit emlegetve, hanem épp ellenkezőleg a kormánycseréhez éppen te kérnéd a segítségüket. Ezzel egyébként is nagy szívességet tennél nekik, hiszen Fodor Gábor újsütetű pártelnök úgy is ezt emlegette úton-útfélen, hogy a koalíció helyreállításának a feltétele a te távozásod.

Természetesen a lemondásod kapcsán vinnéd magaddal az egész sleppedet is. Bajnai Gordonnak legalább lenne ideje a hoppon maradt libatenyésztőkkel egyezkedni, Veres Jani visszamehetne a színesfém-kereskedői szakmába, te meg mondjuk újra sportminiszter lehetnél. Ja, persze elnézést, azt a minisztériumot megszüntettétek! Jó, hát akkor lehetnél te is utazó lobbizó nagykövet. Persze leváltanám Gyeneseit is, legalább több ideje lenne kultúrmissziós tevékenységre, a vidéki színházművészet fellendítésére, és a női öttusa támogatására. Csak Szilvásyval nem tudnék mit kezdeni én sem, megmondom őszintén. De hát majd föltalálná ő magát. Esetleg beajánlanám az UD Zrt-hez.

De mindezek előtt a helyedben tartanék egy szenvedélyes igazságbeszédet, csak most nem szűk haveri körben, hanem még most az október 23-án az ünnepély keretében. Beszámolnék arról, hogy igazából egy reformot sem mertem végigvinni, mert mindig fontosabb volt számomra a népszerűség hajhászása, különösen a nyugdíjasok ajnározása, hiszen minden kormánynak ők adják az igazi szavazóbázisát. Beszámolnék arról, hogy igazából semmilyen vállalt elképzelést nem tudtam megvalósítani, az ország megítélése kormányzásom idején egyre csak romlott. Ebben a beszédemben jelenteném be a lemondásomat. A jobboldalt, sőt még a most is randalírozásokra készülő szélsőjobbot is sikerülne ezzel alaposan meglepned. Még az is lehet, hogy az országban a feszültség érezhetően csökkenne, a nemzetközi megítélésünk is javulna.

S, hogy ki lenne az új miniszterelnök? Hát valamelyik pártbeli - nálad népszerűbb – riválisod (ilyenből elég sok akad), aki az ország lakosai számára is elfogadható (ilyenből viszont nagyon kevés van)  Mondjuk Szili Katalin, aki pillanatnyilag a legnépszerűbb a szocialisták között. Aztán úgyis miden népszerűségét rövidesen ugyancsak elveszítené ő is. Te viszont sokat nyernél mindezzel, hiszen még az ellenfeleid is azt mondanák, hogy hát ez tényleg egy karakán pápai gyerek, aki nem habozik még önmagát is feláldozni, ha a haza érdeke úgy kívánja.

S neked is több idő jutna például a blog-írásra, s ebben a válságos helyzetben talán a cégeidre is ráférne egy kicsit nagyobb odafigyelés. Amiket oly erkölcsös módon szereztél. Mi az hogy, nagyon is!