Az MSZP vitatkozós, veszekedős, kicsit melankolikus párt, tele értelmiségi attitűdökkel, nyilatkozta még sportminiszter korában Gyurcsány Ferenc. A szocialisták mindig is ezt akarták magukról elhitetni, hogy a tagjai nem olyan birkák mint a Fidesz mamelukjai, akik mindig mennek a vezérkos után.
Nos, a legutóbbi két MSZP pártkongresszus sem ezt igazolta. Mert mi is történt? Mindent elsöprő többséggel szíre-szóra megszavaztak, és lelkesen megtapsoltak, amit szeretett akkori elnökük eléjük rakott.
Aztán a végén meg azért énekelték el nagy lelkesen az Internacionálét is, mert ez szólalt meg a központi lemezjátszón. Úristen, ha valaki a mikrofonon keresztül a Fel vörösök, proletárok, a Vörös Csepel, esetleg a Mint a mókus fenn a fán eléneklésére szólított volna fel, ezekre is örömmel rázendítenek? Netán a köszönjük néked, Rákosi elvtárs című dalt is ugyanilyen fegyelmezetten elzengik a Kongresszusi központban? S közben zakatolva körbejárnak?
Vagy az Erikát. Milyen jól is hangzott volna! „Auf der Heide blüht
Úgy jártak volna mint szegény Fekete Pákó, amikor Sieg Heil!-lel köszönt a Bombagyár tévében, mert azt kérték tőle..
Egyébként lassan már majdnem egy hónapja, hogy Gyurcsány, aki nem győzte mindig is hangoztatni, hogy amit a Fidesz képvisel, nem egyszerűen elfogadhatatlan, hanem Magyarország számára közveszélyes, ráadásul nincs programjuk sem, elegánsan lefalcolt a miniszterelnöki székből, s azóta nem, hogy elfogadott érvényes kormányprogramunk nincs, de még elfogadott kormányunk sem.
Nem, hogy felelő kormány nem létezik jelenleg Buda-Pesten, de már felelőtlen sem.
Annyi az előrehaladás, hogy egy kamikáze miniszterelnök-jelöltet már sikerült találni, most a miniszteri kaszting folyik gőzerővel. Senki sem tud igazából még semmit, de a szocialista képviselők, sőt az SZDSZ frakció többsége is látatlanban máris aláírta, hogy támogatja.
A magyar választópolgárok a kormányzati ténykedésből egyelőre csak annyit észlelhetnek, amint a vezető politikusaink fülükre szorított mobillal, vagy a nélkül gondterhelten sietnek valahonnan valahová, s láthatóan úgy reagálnak az őket megállítani, vagy kérdezgetni akaró újságírókra, mint bakfislányok az őket molesztáló cukros bácsikra. Micsoda csúnya dolog ez, hogy be akarnak nézni a szoknyácskánk alá?
Szóval egyelőre csak találgatás folyik, hogy ki lesz az ilyen, illetve ki nem lesz az amolyan miniszter. Néhány jól értesültebb már tudni véli, hogy Veres János biztosan nem, Szűcs Erika biztosan nem, Szilvásyt pedig az SZDSZ menesztené mindenképpen.
De egy megnyugtató hírrel azért a végén szolgálhatok. Szilvásy Péter, „témagazda” néhány napja tudtunkra adta, hogy a Kormányzati Tanácsadó Jósda mindenképpen tovább működik.
Friss kommentek