Nekünk sikerült az, ami mindeddig senkinek, el tudtuk érni, s meg tudtuk szólaltatni a Tocsik ügyben évekig ártatlanul meghurcolt, sokat szenvedett Nógrád megyei honatyát a házügyéről.

A salgótarjáni politikus telefonja sokáig kicsengett, már azt hittük, mi sem érjük el, amikor nagy lihegve mégis bejelentkezett.

Proszektúra: - Halló, jó napot, Boldvai László urat keressük!

Boldvai: - Igen, én vagyok az, jó napot. Elnézést kérek, hogy ily későn vettem fel, de a vezetékes telefonunk a nappaliban van, én pedig momentán éppen a teraszon tartózkodtam, ami majd fél kilométer innen. A feleségem is panaszkodik, hogy tisztára izomlázat kap, amíg a konyhából eljut a spájzba.

Proszektúra: - Akkor mégis mi szükségük van Önöknek erre a háromezer négyzetmétere telekre, és a több mint ezerhatvan négyzetméteres házra?

Boldvai: - Csak ezerötven! Végül is nem olyan sok az. Például, alig-alig fér el benne egy kisebb uszoda. Gyárfás Tamás úr szerint igazából még nemzetközi versenyek megrendezésére sem lenne alkalmas.

Proszektúra: - A napokban azzal volt tele a sajtó, hogy ön nemrég építtette ezt a, hogy is mondjam csak, mini-haciendát, miközben még új gépkocsit is vásárolt. Gyurcsány Ferenc  ex-miniszterelnök vagyonbevallása szerint, tavaly mind felélte az évi 120 millió körüli jövedelmét, vagyis közel havi tízmilliót költött magára és családjára. Önnek viszont alig néhány ezer forintja maradhat élelemre, ilyesmire, figyelemmel arra is, hogy felhúzta ide ezt a több mint ezer négyzetméteres portát, fizette annak rezsijét, és képes volt eközben még ellátni a Svájcban tanuló gyerekét is. S akkor még az 130 m2-es balatonkenesei nyaraló fenntartási költségeit nem is említettük.

Miből képes mindemellett Ön és családja létfenntartását is biztosítani?

Boldvai: Arra a kérdésre, hogy nekem minderre miből futja, csak akkor válaszolok, ha rám bizonyítják.

Egyébként pedig baloldali emberként világ életemben puritán természetű voltam, soha nem szerettem a rongyrázást. Sok grízes tésztát eszünk. Hogy csak annyit mondjak, kedvenc ételem a krumplileves.

Proszektúra: - Nem érezte furcsának, hogy a párt legutóbbi kongresszusán a küldöttek – köztük nem egy milliárdos – az Internaiconálét énekelték?

Boldvai: - Hát mit kellett volna énekelni, tán a Székelyhimnuszt? Én nem szégyellem a baloldaliságomat. A mai elvárások az MSZP tagok felé egyébként abban különböznek a régiekétől, hogy egykoron a Székelyhimnuszt csak titokban énekelhettük a pincében, hangosan pedig az Internacionálét, manapság viszont már többnyire inkább megfordítva. Ha hallaná, ahogy a Gazsi oly nagy átéléssel bazseválja, hogy ez a harc lesz a végső…

Proszektúra: - Mint tudjuk, a kilencvenes években több évig az MSZP pártpénztárnoka volt. Mi a dolga egy pártpénztárnoknak?

Boldvai: - Nézze, az én büntetőügyem már lezárult, végül is szerencsésen felmentettek. Még egy ilyen kérdés, és feljelentem rágalmazásért. Maradjunk ennyiben.