Amikor a soktonnás amcsi űrszemét várható szeptember végi lezuhanásáról hallottunk, e hír kapcsán még lazán holmi égből potyogó cigánygyerekekről, meg kisbaltákról viccelődtem. Hiszen akkoriban a híradások is azt próbálták velünk megnyugtatólag elhitetni, miszerint azt, hogy a Földünk melyik fertályában esnek le a kiszolgált műhold darabjai, két órával korábban már tudni fogjuk.

S arra gondoltam, ha bemondják majd, hogy netán éppen szeretett hazánk lesz a végső állomás, akkor kis családommal még időben ki tudjuk sütni, hová is bújjunk el,  mondjuk valamelyik metró alagútba, vagy – ha netán a felső középosztályhoz tartoznánk – a Mátyás pincébe.

Most viszont azt olvasom, a tudós urak még azt sem tudják megsaccolni, hogy mikor, a világ mely tájékán, s kiknek fog a nyakába potyogni a Rosat nevű többtonnányi német űrhulladék. Szerintük a legvalószínűbb a nemzeti ünnepünk vagy az azt megelőző nap.

Az index szerint „A pontos időt és a becsapódás helyszínét azonban képtelenek előre jelezni a szakemberek, olyannyira, hogy plusz-mínusz két nap is lehet az eltérés a mostani becsléstől.”

Azt meg végképp nem tudják, hová eshet. „A Rosat orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjed, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhová leeshetnek.”

Mindenesetre szép kis kalamajka támadna, ha egyik nagyobb darabja éppen október 23-án a Parlament előtti zászlófelvonáskor landolna Schmitt Pál elnök úr fején.

Persze mi magyarok már tulajdonképpen hozzá vagyunk az ilyesmihez szokva. Jól emlékezhetünk még arra a bizonyos augusztus huszadikai halálos végű viharra.

Legfeljebb a népek most is azt hinnék, ez is valami tűzijáték.

Az viszont megnyugtató, miszerint sok milliárd az egyhez a lehetősége annak, hogy pont az én fejemet veszik célba, látszólag tehát nincs okom különösebb aggódásra. Sőt annak, hogy egyáltalán emberek sérülhetnek meg, szintén elég kicsi az esélye.

Jó, de magyarázzák el ezt majd annak, akinek a nyakába a zúdul egy ilyen tonnányi tűzgömb.

Ráadásul a legnagyobb bajom ezzel az egésszel, hogy most akkor ez már mindig így lesz? Miközben a svájci frank, s a benzin ára a csillagokba emelkedik, a a csillagokból űrszemét potyog helyettük?

Netán a jövőben már az időjárás jelentések részét fogja képezni az ilyesmi is?

Kedves hallgatóim egyre többfelé megvastagszik a felhőzet, inkább a keleti tájakon lehet még helyenként kevés napsütés. Továbbra is főként nyugaton, majd másutt is várható eső, zápor, itt-ott  tonnányi röntgenteleszkóp repeszdarabokkal.