Göncz Árpád úgy részesítette egyéni végrehajtási kegyelemben 1998-ban az első fokon felmentett, de másodfokon jogerősen két év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt Kunos Pétert, az Agrobank vezérigazgatóját, hogy a kegyelmi döntést az akkori igazságügyi miniszter – Dávid Ibolya – nem ellenjegyezte.

Ennél is érdekesebb volt, szintén 1998-ból, Farkas Flórián ügye. A hűtlen kezeléssel és számviteli fegyelem megsértésével vádolt Farkas Flórián még a bírósági tárgyalás előtt kapott eljárási kegyelmet, s ami különösen furcsa, hogy az igazságügyi miniszter kegyelmi javaslatának indokolását harminc évre titkosították. Göncz Árpád állítólag Horn Gyula közbenjárására döntött Farkas Flórián javára, mert a választások előtti időben az MSZP ezzel (is) a cigányság támogatását próbálta megszerezni. Akkoriban ugyanis Farkas Flórián még a szocialistákhoz állt közelebb.

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel, illetőleg e bűncselekmény (maradandó testi fogyatékosságot, illetve halált okozó) minősített eseteivel megvádolt Geréb Ágnes eljárási kegyelmi kérelmének sorsa is érdekesen alakult. Cserni János bíró a 2011. március 17-én tartott tárgyaláson bejelentette, hogy március 24-én hirdet ítéletet, de csak akkor, ha a vádlott addig nem részesül kegyelemben. Mivel Schmitt Pál nem döntött, Geréb Ágnest két év letöltendő börtönbüntetést kapott.

Végül is a kegyelmi kérelme tárgyában a döntést Áder János hozta meg a napokban. A korábbi gyakorlattól eltérően azonban közleményt adott ki, amelyben azt meg is indokolta.

Talán még dicséret is illethetné elnökünket a kegyelmi eljárásokat átláthatóbbá tevő igyekezetéért, ha maga a döntés nem lenne olyan elképesztő. Először ugyanis megállapítja „Dr. Geréb Ágnes sokat tett az anyák háborítatlan szüléshez fűződő jogai kiszélesítése érdekében, így nevéhez fűződik az apás szülés lehetőségének kórházi protokollba illesztése, és az otthonszülés elismertetéséért folytatott szakmai tevékenység is.”

Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy ez a szöveg a Magyar Érdemrend nagykeresztje laudációja. De téved az is, aki úgy gondolja, Áder ezzel kívánt megágyazni pozitív döntésének. Ugyanis a közlemény úgy folytatódik, miszerint: „Egy jogállamban azonban nincs az a fontos társadalmi küldetés vagy indok, amely bárkit a hatályos törvények fölé emelhetne… Ez alól dr. Geréb Ágnes sem lehet kivétel.”

Sőt, az álláspontját még inkább egyértelműsítve, leszögezi azt is: „Az igazság és törvényesség érvényre juttatásánál semmi sem lehet fontosabb, mely egy jogállamban egyedül az igazságszolgáltatás, a független bíróság feladata és felelőssége.”

Mintha az elnök úr nem lenne tisztában azzal, hogy amikor a köztársaság elnöke a kegyelmezési jogával él, tulajdonképpen nem tesz mást – főleg az eljárási kegyelmi joggyakorlása során – mint elvonja a független bíróság feladatát és felelősségét! Ezt tette Farkas Flórián esetében is.

Másrészt mi az a süketelés arról, hogy nincs az a fontos indok, ami bárkit is a törvények fölé emelhetne? Hiszen a kegyelmi kérelem, már csak természeténél fogva is azt jelenti, hogy a kérelmező nem tartja magát törvények felett állónak, éppen ellenkezőleg, elismeri, hogy törvényt sértett.

Talán még nem késő az elnök úr figyelmét felhívni arra, hogy az ártatlanokat (egyelőre még) nem kell kegyelemben részesítenie.