Mint az utólagos magyarázkodásokból tudjuk, Gyöngyösi Márton nem úgy gondolta, ahogy mondta. Most pedig Bayer Zsolt magyarázkodik Tényleg mi legyen? című glosszájában. Ő sem úgy gondolta azt a megoldást azonnal bárhogyan, ahogy a gonosz ellenségei állítják, hogy ő hogy gondolta.
Nem igazán érdekel Bayer (és lapjának) sértett, vádaskodó önmosdatása. Meghagyom ezt nálam komolyabb, hozzáértőbb elméknek.
Amin mégis fennakadtam, ez a nyilvános szellemi likvidálás vádja.
Azt írja ugyanis szokásos felhevült és cizellált stílusában Bayer Zsolt, hogy szerinte Seres újságíró manipulálta egy korábbi, Olaszliszkával foglalkozó cikkében kifejtett mondanivalóját: „Az pedig, hogy Seres mindössze egy mondatot idéz, imigyen megváltoztatva a szöveg teljes értelmét és a szerző szándékát, aljas és ocsmány hazugság.” Majd megállapítja, hogy ez: „Manipuláció, amely hangulati alátámasztásaként szolgál Bayer Zsolt nyilvános szellemi likvidálásának.”
Bayer Zsolt abban bizonyosan téved, hogy az ő nyilvános szellemi likvidálását mások végeznék. Ő maga az, aki likvidálta, s nap, mint nap likvidálja önmagát.
Az az újságíró ugyanis, aki nagy nyilvánosság előtt hosszabb ideje folyamatosan büntetlenül aljasnak, ocsmánynak, ótvar hazug idiótának, rothadéknak, gazembernek, állatnak nevezhet másokat, aki a vele nem egyetértők kapcsán fehérjehalmazokról, pöcegödrökről elmélkedik, és akkor még nem is beszéltünk antiszemita-gyanús kijelentéseiről, az ne csodálkozzon, hogy ez lesz a sorsa.
Azután hogy átszakadtak a gátak, már szabadon ömlik az önmagát „nemzetinek” nevező reterát fertelmes tartalma.
Ezt az utóbbi mondatot természetesen éppen ő jegyezte le 2012. júliusi, Gyilkosok című írásában, a „Kurucinfo nevű szennyportál”kommentjeit cikizve. (Amelyek némelyike jóval kulturáltabb, mint az ő írásainak jelentős része.)
Ami pedig azt a vádat illeti, hogy Seres Attila meghamisította a mondanivalóját, Bayernek arra sincs sok alapja, hogy e miatt hőzöngjön. Emlékezzünk vissza például, amikor a Kubovics úr című írásában fennkölt erkölcsi magaslatairól azon háborgott, hogy: „micsoda botrányt kavartak Varga István szavaiból a hivatásos botránykavarók. Feleslegesen, és leginkább aljasul.”
Ezt bizonyítandó, idézte Varga István képviselő parlamenti felszólalásának egy részét: „…azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak.”
Csakhogy Varga István beszédéből Bayer Zsolt kihagyta az idézett mondata kezdő szavait, miszerint: „Talán az anyáknak vissza kell térni elsősorban a gyereknevelés mellé…”, valamint Varga úr befejező gondolatait is elsinkófálta: „Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát.”
A meg nem csonkított szövegből tehát nyilvánvaló, hogy Varga István úgy látja, a nők elsődleges dolga, mondhatni hazafias kötelessége a szülés, és két-három vagy négy gyerek után aztán megvalósíthatják önmagukat. És akkor ugye mindenki boldog lesz.
Ez az ósdi, avítt, nőellenes nézet pedig igenis botrányos. Különösen, ha az egy honatya szájából hangzik el. A botrányt nem a hivatásos botránykavarók kavarták, hanem Varga István.
Amit Bayer a szöveg megkurtításával próbált meg elleplezni.
Vagyis abban, hogy ki, hogyan idéz, és ezzel hogyan manipulál, Bayer Zsolt úrnak nem kell másoktól leckéket vennie.
Friss kommentek