Bevallom, úgy igazából már a neve sem tetszik ennek a városnak. Mennyivel jobban hangzana például Jobbágyi!

Nomen est ómen.

Persze még mindig jobb ez a Baja is, mint a Nagybajom, Csömör vagy Galgaguta. Olyan helységnevekről már nem is beszélve, mint Ordas, Rém, Ragály, Akasztó, Vésztő, Sikátor, Fertőd, Döge.

Vagy mit szólnának, főleg a templomlátogató, hívő KDNKP-sek ha ez az elszánt választási küzdelem olyan helységek önkormányzati képviselői helyéért folyna, mint Heréd, Tök, Kokad, Bugyi vagy Hugyag?

Hozzájuk biztosan jobban illene Pap vagy Mindszent, a Fideszesekhez pedig a Tét és Harc. (És semmiképpen nem Beled, Csapod vagy Csór!)

Bajnai feltűnő aktivitását is jobban megértenénk (mellesleg az ő neve is egy elég rossz ómen!), ha a választások helyszíne (na persze, hogy nem Ludas, ne legyünk ennyire rosszindulatúak!) mondjuk, Nagytőke, vagy Kincsesbánya lenne. Esetleg Kisbér, Fancsal, Kemendollár, Sáp is szóba jöhetne. A Szolidaritáshoz meg Pacsa Nagyveleg Szár vagy Pécs klappolna, persze némi kis betűelírással.

Egyébként, ahogy közeledik a megismételt választás időpontja Baján, úgy válik egyre elmebetegebbé a helyzet.

Zavaros hírek keringenek a félelmetes és gyűlöletkeltő szocialista Teket Melindáról, a kiskorúakat megrontó kampányoló Fideszesekről, és ezért gyámhatósági intézkedést sürgető Együtt 2014 aktivistájáról. A tetőpontjára hág egymás lecsalózása, lerasszistázása, a kölcsönös feljelentgetések, vádaskodások és viszontvádaskodások, majd az azokat követő érthető vagy érthetetlen választási bizottsági döntések. Hangosbemondóval felszerelt félelemkeltő kampány-kocsik egyfelől, valótlanságokat állító szórólapok másfelől.

A baloldal érzi a nagy lehetőséget: ha itt nyerni tudnának, bizonyítanák, hogy tényleg létezik az a bizonyos áhított baloldali összefogás, és bizonyítanák azt is, hogy ez az összefogás képes is legyőzni az Orbáni oligarcha-diktatúrát.

Bevetik a nehéztüzérséget is. Török Zsolt az egyik oldalon, Zsigó Róbert a másikon. Az öldöklő csata mára már szabályos utcai háborúvá fajult, háztól házig folyik.

Most legújabban egy igazi Fideszes nagyágyút (vagy inkább hajóágyút?) is bevetettek. Bayer Zsolt „Közlemény „ című írásában a tőle már megszokott szalonképességgel (szalonspiccel?) lazán közölte, hogy miközben Baja főterén szigorúan nem kampánycéllal forgatott, lépten-nyomon beleütközött az ott kampányoló baloldali „kretén”, „patkány” „revolver-újságírókba”.

Bayer le is vonta a kellő tanulságot, miszerint: „Ez pedig tisztességtelen, és ellentmond az újságírás legelemibb szabályainak is.”

Persze nagyot téved, aki azt hiszi, hogy ezt önkritikusan magára értette volna, amiért kollégáit lepatkányozta. Vagyis szerinte a Baján a dolgukat tevő kollégáinak durva, otromba sértegetése tisztességes zsurnaliszta magatartás.

Bájos azért, hogy írását éppen azzal fejezi be, hogy magyarázkodik, miért nem fizette még ki azt az ötszázezer forintos kártérítést, amit a bíróság azért szabott ki vele szemben jogerősen, mert Zagyva György Gyulát lepatkányozta. (Persze lehet, hogy ezt majd azért még  odakint megbeszélik.)