Azt hittem, a pogácsás szocialista Szűcs Erika után már nincs lejjebb. Hát mit mondjak, Németh Lászlóné után revideálnom kell álláspontomat. Szücs Erika ehhez a Némethnéhez képest iskolai tanulmányait és tudását illetően egy polihisztor, megjelenésre, kinézetre pedig egy Brigitte Bardot. Na jó, azért ne essünk túlzásba! Egy Padödő. Vagy még inkább egy Kiszel Tünde.

Hallgatom Németné Zsuzsa asszony parlamenti megszólalásait és egyre inkább kialakul bennem az a meggyőződés, hogy itt valami tévedés van. Ez nem is az országgyűlés ülése, hanem diszlexiás, és épphogy csak mérlegképes állástalan könyvelők borkóstolással egybekötött tanácskozásának a közepébe csöppentem.

Mint mikor a rossz tanuló felel. Minden szava, minden mozdulata azt sugallja, tanár úr, én készültem. Próbálnak súgni is neki, a szerencsétlennek, de ugye aki nincs tisztában a másodfokú egyenletekkel, annak hiába.

„És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számított, hogy félbeszakítják - lopva néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól. Pedig a rossz tanuló nagyon jól tudja, hogy nem lehet az jó, amit ő beszél.”

Mert, hogy csak játssza az alkalmatlant, azt nem hiszem. Az alkalmatlan nem tud alkalmatlant játszani.

De most legalább már kezdem érteni, miért van szüksége tanácsadókra. Akár egy állatorvos személyében is.

Az különösen tetszett, amikor dr. Nyerges Attiláról kérdezték, akinek a miniszter asszony szerint nincs döntési jogköre, de jó tanácsadó, és jó szervező. A szervezői tapasztalatokat egy állatmenhelyen szerezte. Hol is máshol szerezhette volna?

Bizonyára Némethné akkor figyelt fel erre az ürgére, amikor például valamelyik pláza parkolójában tevékeny szerepet vállalt abban, hogy tucatnyi(!) kölyök- és felnőtt kutya találjon új gazdira. Csak remélni merem, hogy köztük volt Cukkini is, a hónap kedvence, aki mint tudjuk, egy tacskó jellegű kutyus.

Én ezt a nőt küldeném Navracsics helyett az EP-be. Vele próbálnának azok a gaz gyarmatosítók vitatkozni.