A You Tube-on található meg „Ezt nem tűrhetjük!” – Morvai Krisztina részletes elemzése a Cozma-ítéletről - címmel az a felvétel, amelyen közel félórán át Morvai Krisztina „büntetőjogász” értékeli a Cozma ügy felülvizsgálati eljárásban hozott jogerős ítéletét, vitatva annak törvényességét.
Bár Morvai kiselőadásában is több ízben kijelenti, hogy jogászként nyilvánít véleményt, szavainak, fejtegetéseinek a jogászi-szakmai hitelét igencsak erősen lerontja az, hogy ő korántsem valami pártatlan bíráló szakember. Talán nem is az a fő probléma, hogy EU Parlamenti képviselő, hanem az, hogy egy olyan párté, amelyik soha nem rejtette véka alá cigányellenességét. Ráadásul a kérdéses „elemzés” nem csupán a You Tube-on látható (ahol az eddigi egyetlen kommentár úgy szól, hogy: „Tiszaeszlár óta tudjuk, mennyire független a magyar igazságszolgáltatás!”), hanem ma reggel óta kiemelten szerepel a Kuruc.info hírportálon is.
Ami az ítélet-értékelés érdemi részét illeti, Krisztina asszony jól tetten érhetően próbál az őt meghallgatók érzelmeire is hatni. Azzal kezdi, hogy Magyarország gyászol, gyászolja az igazságot. A tényállás ismertetése során kijelenti, hogy inkább üvöltve mondaná, ha nem tartana attól, hogy akkor elmebetegnek hinnék. Az utolsó mondatai között pedig már az a felhívás is szerepel, miszerint lépjünk fel a Magyarországot terrorban tartókkal szemben! Kinek lehetnek kétségei afelől, hogy szerinte mely népcsoporthoz tartoznak, akik az országot terrorban tartják?
A részletes „elemzést” egy Népszabadság cikk cikizésével kezdi. Ennek során idézi Cseri Péter ama gondolatát is, miszerint a törvényes és az igazságos nem ugyanaz. „Ha én ülhettem volna a bírói székben, valószínűleg örökre kiradíroztam volna Raffaelt a szabad emberek sorából.”
Szerintem mindez Cseri úr részéről ugynolyan ócska, érzelmekre ható duma, mint amit Morvai megenged magának. Ha ugyanis ezt a logikát elfogadnánk, akkor lesüllyednénk azoknak a gyűlölködő hétköznapi véleményalkotóknak, kommentelőknek a színvonalára, akik szerint valamennyi gyilkosnak halálbüntetés jár, de ha már ezt még sem lehet kiszabni, akkor az egyetlen helyes ítélet a tényleges életfogytiglan.
Pokolba a bonyolult bizonyítási eljárásokkal, a minősítő, a súlyosító és enyhítő körülmények feltárásával és értékelésével! Pokolba a mérlegeléssel, egyéniesítéssel! Minden gyilkosnak életfogytiglanit! És ne legyen mentség még az elmebetegség sem!
Cseri Péter mentségére legyen mondva, ő csak egy újságíró, aki próbál az olvasói vélt elvárásainak megfelelni.
Morvai Krisztina igazsága egyébként ott bicsaklik ki végleg, amikor elárulja, szerinte hogyan is kell helyesen ítélkezni. Azt fejtegeti, hogy ha elolvassa a történteket taglaló tényállást, akkor ő máris eldönti, ezért bizony életfogytiglan jár. Ha pedig az jár érte, akkor „addig keresek, kutatok, gyötrődöm, amíg az igazságos megoldáshoz vezető jogi megoldást meg nem találom.”
Vagyis banális hasonlattal élve, a gombhoz keresi a kabátot. Vagyis előbb meghozza a döntést, aztán ahhoz megkeresi az indokokat. És akkor mégis mi alapján dönt úgy, ahogy dönt? Hát természetesen az erkölcsi igazságosság alapján. Ebben pedig Gonda úr ama idézett kijelentésére alapoz, miszerint a Cozma-ügy mostani jogerős döntésében nem találkozott az erkölcsi igazságosság és a jog.
De kinek az erkölcsi igazságossága?
Friss kommentek