Gátat nem adunk fel, a védvonalak stabilak, jelenti ki nagy határozottsággal első emberünk a kamerák előtt.  A köztévében pedig, az árvízi tudósítások közben már harmadszor mutatják ugyanazt a jelenetet vágóképként, amint Orbán  Viktor éppen kezet fog egy tucatnyi emberrel, majd bekísérik őt valamiféle katonai sátorba, ahol aztán komoly arccal meghányják-vetik a soros árvízi teendőket.

Elképzelem, amint az egyik vízügyi szakember kissé félénken megszólal: miniszterelnök úr jelentem, átszakadt a gát, meg kéne erősíteni!

Utasítom, erősítsék meg, mondja némi gondolkodás után megfontoltan a miniszterelnök.

Kéne oda vagy ezer darab homokzsák, jelenti ki a szakember komoly arccal. A kormányfő pedig így reagál, még komolyabb tekintettel, némi gondolkodás után: utasítom, tegyenek oda vagy ezer darab homokzsákot!

Az emberek pedig mögötte elismerően összesúgnak, ez az Orbán aztán tényleg érti a dolgát!

Egyszerű világ ez így árvíz idején, jóval egyszerűbb mint például az EU átverése, vagy egy olyan választási rendszer kiókumulálása, amivel mindenképpen csak mi nyerhetünk.

Ennyi fő, meg annyi fő, ennyi darab, annyi darab.

Több mint hétezer fő katona személy vesz részt jelenleg az árvízi védekezésben, nyilatkozik a köztévében a vezérkari főnök helyettese. Hetesezer hétszáz, nyomatékosítja a közölt adatot.

Az emberélet megóvása területén jobbak vagyunk, mint a szomszédjaink, örömködik a bőbeszédű Obersovszky . Nem verseny ez, inti Giró-Szász kormányszóvivő.

Szóval egyszerű világ ez. Akárcsak Bayer Zsolté.

Bayer legutóbbi, Egy levélről című írása szerint: „Rui Tavaresnek pedig tudnia kell, hogy óriási a felelőssége, ugyanis ez a harc már régen nem Európáról szól. Ebben a harcban a normalitás vívja háborúját az abnormális ellen…”

Szerinte a normalitás oldalán a keresztény gyökerű Európa áll, vele szemben a szellemi-lelki üresség, sivárság. Emitt a valahová tartozás örök emberi parancsa, amott pedig a sehová sem tartozás pusztító hedonizmusa. Bayer barátunk normális oldalán a felelősségvállalás európai hagyománya, az abnormalitás oldalán odaát viszont a gyökértelenség, a mindent elpusztító individualizmus. Emitt a katolikus és protestáns etika, amott az etikátlanság tombolása. A normalitás a vallás, az abnormalitás a vallástalanság; a normalitás oldalán állók jellemzője a szabadság eszméje, vele szemben pedig a sehová sem vezető, zsákutcás liberalizmus hívei. Bayer nézetrendszere szerint a világ kétosztatú, fekete és fehér. És akik úgy gondolkodnak, mint Bayer, ők a normálisak, akik viszont másként, azok nem tekinthetők normálisnak. Ők abnormálisak.

Ez a Bayer féle leegyszerűsített világ jellemzi a Fidesz vezetők többségének gondolatmenetét is. Amit az ostobábbja el is ismer. Kósa Lajos például „viccesen” kijelenti, Vidnyánszki Attila színigazgató fővárosba távozása ürügyén: ha Budapesten túlságosan meleg lenne a helyzet a számára, visszavárjuk.

Kósa úr az árvíz kapcsán talán stílszerűen azon is viccelődhetne, hogy Budapest mostanában mennyire homokos.