Próbáltam megérteni azt a hírt, amit többek között az index is leközölt tegnap. A pénzügyminisztérium sikertörténetét.

S miután szépen végigmentem a számokon, meghökkentő következtetésekre jutottam.

Ha elfogadjuk a „független” értékbecslést (remélhetőleg nem valami Nyíregyháza környéki szakember volt az illető!), akkor leszögezhetjük, hogy az ingatlant 8.520 millióért vette meg az állam, s az most 9.457 milliót ér.

Vagyis az értéknövekedés valóban majdnem egymilliárd forint! Ennyivel gazdagodtunk rövid idő alatt a bölcs, előrelátó kormányunk jóvoltából.

De ha figyelembe veszünk más számadatokat is, akkor kicsit azért színesebb lesz a kép.

Az állam a telek vételére ugye 8.520 millió forintot fordított. Ez az összeg a ténylegesen kifizetett 6.315 millióból és az elengedett 2.205 millió MÁV tartozásból áll.

A vételre és az azzal kapcsolatos projektre az állam által juttatott összegből 7.242 millió forintot használtak fel, ebből 6.315 millió forint volt a ténylegesen kifizetett vételár, a fennmaradó 927 millió pedig a projekttel összefüggő egyéb költségekre ment el.

S mit tesz isten, a telek értéknövekedése pedig 937 millió volt.

Vagyis a telek értéknövekedéséből származó majdnem egymilliárdos haszon csak akkor keletkezett volna, ha a telek vételárán felül még nem költenek el az értéknövekedéssel közel megegyező 927 millió forintot a projektre pályáztatás, előkészítés, stb címén

Így viszont legfeljebb 10 milliós haszonról beszélhetünk, illetve beszélhetnénk, ha bedőlnénk Veres úrnak. Mert a minisztérium közlése azt a tényt nem reklámozza, hogy a projektre szánt, s eddig el nem költött összegből fennmaradó 6 milliárd 884,7 millió forint egy része a még nem teljesített kötelezettségeket fedezi.

Vagyis nincs nem egymilliárdos nyereség,  sőt még tízmillió sem, hanem ehelyett van többmilliárdos betervezett veszteség. Ráadásul - az index szerint -, ha az ingatlan valóban ekkora értéknövekedési potenciált rejtett volna magában, akkor a MÁV Zrt. járt rosszul, mert mélyen a valós értéke alatt kótyavetyélte el az ingatlanjait.

Szóval a sikertörténetben valahol valami sántít. Hogy költőibb képpel éljek: a torka véres.

Pedig már éppen azt akartam javasolni a tisztelt pénzügyminiszter úrnak, hogy ha ennyire értenek az ingatlan-bizniszhez, próbáljanak meg külföldön is körülnézni. Talán most, hogy az olimpia elvonja a figyelmet, jó pénzért meg lehetne csípni a Big Bent, vagy a Towert. Esetleg az Eiffel tornyot. De a pisai ferde torony is jó befektetésnek látszik. Persze csak a Dóm-térrel együtt.

A Fidesz helyettes-szóvivője szerint "Most jött el a pillanat, amikor ki kell mondani: a kormány hülyének nézi az embereket.” Szegény Cser-Palkovics András. Ennyire le van maradva. Hát igen, a fronthatás.

Ugyanis az a bizonyos pillanat már nagyon régen eljött.