Tud-e valaki egyetlen példát is mondani, ami azt igazolná, hogy a hazai titkosszolgálat – hogy a Gyurcsány nevű blogger kedvenc szóhasználatával éljek – rendesen teszi a dolgát, vagyis hasznosan ténykedik, s valami komolyabb eredményt is tud felmutatni? Derítettek-e fel veszélyes kémet, ellenséges titkos ügynököt, jutottak-e gaz terroristák nyomára, fedeztek-e fel az államhatalom elleni összeesküvésre irányuló komolyabb kísérletet? Előztek-e meg egyetlen terrorakciót is? Nem tudunk ilyesmiről. Mint ahogy azt is mély titkolózás övezi, hogy ezt a másfél évtizedes töketlenkedést mennyire modern technikával, milyen létszámmal, milyen fizetésért végzik, hány embert hallgatnak le, hányat figyelnek meg hány besúgóval, milyen költségekkel?

Tudunk-e ezekről a dolgokról azon kívül bármit is, hogy a róluk időnként mégis kiszivárgó hírek alapján a munkájuk abszolút eredménytelennek,sőt időnként már-már nevetségesnek nevezhető? Mert ha lenne a tevékenységüknek bármi komolyabb eredménye, az állam önfényező vezetőinek első dolguk lenne azt világgá kürtölni.

A titkosszolgálatunknak a mai napig fogalma sincs például arról, hogy kik állhatnak a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg fellengzősen primitív elnevezés mögött. Bizony ez nem egy Világnemzeti Népuralmista Párt, vagy Magyar Hungarista Mozgalom, esetleg Magyar Jövő Csoport, ahol többnyire orvosi esetek, önjelölt váteszek nyíltszíni bohócmutatványaiban gyönyörködhettünk. Ha esetleg bárkinek az lenne az ellenvetése, hogy az is lehet, sok ismerettel rendelkeznek a Magyarok Nyilairól, csak a vizsgálat érdekében nem hozzák nyilvánosságra, akkor azt szeretném csupán tudni, miért hagyják, hogy mégis újabb és újabb akciókat hajtsanak végre? Ráadásul igen érdekesek ezek az akciók. Mennyire hihető az, hogy a korábban már megfenyegetett Szilvásy titokminiszter balatoni kastélyát - na jó, nevezzük csak egy puritán palotának! – mindenféle lebukási veszély nélkül meg tudják közelíteni, ott jelentős kárt okozó robbantást tudnak végrehajtani? Nem félnek a kameráktól, szomszédoktól, egyéb csapdáktól? Honnan tudják, hogy a miniszterünk ennyire balek, hogy a többszöri fenyegetőzés ellenére sem őrizteti a villáját? Figyelemmel a más vezető politikusokat érintő, nem sokkal korábbi Molotov-koktélos támadásokra is? (S még a Kormányzati Jósda szolgáltatásait sem veszi igénybe.)

A Magyarok Nyilai miért ennyire biztosak a dolgukban, hogy még dokumentálják is a bűntetteiket? Furcsa, mennyire tájékozottak ezek a szélsőjobb szervezetek a titkosszolgálatok, és a nem nyilvános információk háza táján! Megszerzik bírák, ügyészek, vezető politikusok nem publikus adatait – lakáscímét, telefonszámát, e-mail címét, sőt egyenesen magának a titokminiszternek a telefonszámát is. Bejutnak olyan helyekre, ahová még hivatalos egyének és ügyvédek is csak meghatározott céllal és külön engedéllyel, igazolványuk birtokában léphetnek be, beszédet mondhatnak felhevült tömegnek a főváros szívében, miközben állítólag az ország rendőrsége őket keresi. Egyikőjük maga dicsekedett azzal is, hogy egy ízben összefutott egy rendőrtiszt (!) ismerősével, akivel megrendszabályoztak néhány graffitis fiatalt, a tettlegességet sem mellőzve. Egyébként már jóval korábban is felmerültek érdekes adatok a szélsőjobb vezetőinek esetleges titkosszolgálati érintettségével kapcsolatban. Annak idején elterjedt például, hogy a megnyilvánulásaiban elvakultan antiszemita Szabó Albert útlevelének tanúsága szerint a szülei Izraelben élnek, a rendszeresen náci karlendítéssel aerobikozó Bácsfi Diána apja pedig a nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, majd a belügyminisztérium munkatársa volt.

Az első emlékezetes titkosszolgálatot érintő töketlenkedés, ami eszembe jut, a Baja Ferenchez és köréhez kapcsolódó Nyírfa-ügy (Zsurki vodkagyár), ahol a kelleténél lelkesebb titkos szolga a nyírségi szocialisták állítólagos viselt dolgai után eredt. A viselt dolgokat nem vizsgálták tovább, de neki gyorsan a körmére koppintottak. Földi Lászlót, az egykori hírszerző tisztet azért menesztették az Információs Hivataltól, és állították bíróság elé, mert állítólag törvénytelenül készített másolatokat szocialista politikusok neveit is tartalmazó hírszerzési aktákról. A perben végül jogerősen felmentették, ezután 2005-ben érdekes módon már az MDF kampányigazgatójaként tűnt fel.

Aztán a múlt ködéből felrémlik előttem - az időpontokat, és konkrét eseményeket illetően már elég homályosan - Szájer József és Torgyán József háza elleni robbantások ügye, Deutsch Tamás családjának – nagymamájának - titkos, törvénysértő megfigyelése és Faragó Lajos magánnyomozó neve is, aki Pokorniról gyűjtött anyagot. Földi úr ebben is érdekes szerepet játszott, amikor bizonyos dokumentumokat milliós nagyságrendben vásárolt meg a saját pénzén.

Igen emlékezetes volt az is, amikor a választási bukásától joggal rettegő Gyurcsány 2006 március 28-án a tavaszi országgyűlési választási kampány hajrájában bejelentette, hogy a választási nagygyűléseken bűnözői körök robbantásos merényleteket akarnak elkövetni a magyar belpolitika destabilizációjának érdekében. A szlovák alvilág nehézfiúi elleni nyomozásból származó információkra alapozott drámai közlés pont az MSZP és a Fidesz nagygyűléspárbaja előtt pár nappal történt. Orbán Viktor a Kossuth térre, Gyurcsány a Hősök terére hívta támogatóit.

Kétségtelen, hogy a titkosszolgálatnak esetenként az ellenzéki vezetőket is sikerült behülyítenie.  A berezelt Orbán Viktor például 2006 őszén csak egy bérelt páncélterepjáróval mert a fővárosban furikázni. Egyik alkalommal pedig a Kossuth tériek meghívását is a személye elleni támadás fennálló lehetőségére hivatkozva mondta le.

Aztán jól emlékszünk arra is, amikor Szilvásy György, a titkosszolgálatokat is irányító kancelláriaminiszter parlamenti bizottsági zárt ülésen számolt be a Nemzetbiztonsági Hivatal titkos eszközökkel rögzített információiról. Ám előtte nyílt ülésen is ismertette ezek lényegét. Eszerint a rendzavarók szélsőjobboldali információs hálózatot hoztak létre, és közülük néhányan kapcsolatot tartottak a Fidesz politikusaival is, Demeter Ervin Grespik Lászlóval, Ékes Ilona, aki egyébként a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke volt - Tomcattel beszélt. Ezek azonban egyelőre nyolcvan évig titkosak maradtak.

A később nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv két állítólagos randalírozó (egyikük a Debil néven elhíresült tüntető)  egyébként abszolút érdektelen beszélgetését rögzítette. De a „Mucuska-gate” sem volt semmi! A titokügyi államtitkár Gyurcsány Ferenc kérésére az ügyről jelentést készített. E jelentés egy részének titkosítását utóbb feloldották, és az immár nyilvános, igaz, részleges információk alapján Tóth András elismerte, hogy az Oktatási Minisztériumbeli munkája kapcsán egy hölgy – akinek bizonyos hazai politikusokhoz fűződő kapcsolata is beszédtéma volt -  a Határon Túli Magyarok Hivatalának alkalmazottjaként minősített információhoz jutott, sőt, a hivatalba bejárva még férje is.

Az államtitkár igen sajátos logikai fordulattal kijelentette, hogy egész kémügy szervezőinek az volt a célja, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva politikai botrányt keltsenek és ellehetetlenítsék a kormány munkáját. Tehát nem azért háborodott fel, hogy Magyarország érdekeit sértő államtitoksértések történtek, s az azokkal kapcsolatos információk a cégtől kiszivároghattak, nem a cégnél a felelősöket kereste, s nem is a saját felelősségét és lemondását fontolgatta a példátlan botrány miatt, hanem azon puffogott, hogy az államtitoksértéseket felhasználva az ellenzék politikai botrányt akart kirobbantani.

Most ez a töketlen titkosszolgálat újabb kétes sikerrel büszkélkedhet. Állítása szerint leleplezte egy Fidesz közeli cég gonosz adatgyűjtési manipulációit. Egyelőre még meglehetősen keveset tudunk minderről, állítólag a cég vezetője – aki egykoron az Orbán kormány titkosszolgálatánál NBH műveleti főigazgató-helyettes volt - a fia játék-DVD-in is őrzött szigorúan titkos adatokat Dávid Ibolya lumbágójáról. Az ügyben Laborcz úr, a titkosszolgálatunk legújabb vezetője tett feljelentést lőfegyverrel visszaélés miatt. Ő az, aki a szakma csínját-bínját még a KGB-nél sajátította el, s ezért a nyugati világban bizonyára igen nagy megbecsülésnek és közbizalomnak örvend. Lehet, hogy Laborcz úr tényleg a szakma kiválósága, de ez a jelző ez ügyben sem illik sajnos a beosztottjaira. Az ugyanis már az első pillanatban kiderült, hogy engedély nélküli lőfegyverekkel a cégvezető egyáltalán nem rendelkezik. Ez azonban nem zavarta a tucatnyi rendőrt abban, hogy a lakása minden szegletét átkutassák és elvigyenek mindent, aminek valami köze van az elektronikához. Állítólag az automata mosógépet is felpakolták a teherautóra.

Egyelőre a lefoglalt cuccot szakértők tanulmányozzák avégett, hogy kiderüljön, tényleg történtek e magán- és köztitoksértések.

Mindenesetre azért, biztos, ami biztos, Demeter úr a Fidesz egykori minisztere és titkosszolgálati szakértője máris tiltakozott az ellen, hogy őket  ebbe az egészbe Szilvásy és bandája bele akarják keverni.  Erről az a vicc jut eszembe, amikor a romát megkérdezi a rendőr: hová mész cigány? A megszólított riadtan válaszol: miféle tyúk?