Gyurcsány a Tarka Magyarról

Az alaphangot a főblogger számára a Népszabadság adta meg, amikor úgy összegezte a Tarka Magyar eseményeinek tanulságait, hogy „oly mértékben akartak integrálni mindenkit, hogy a megmozdulás tartalmát veszítette.”

Gyurcsány Ferencnek láthatóan megtetszett ez az írás, különösen annak összegző okfejtése, és a legutóbbi blogbejegyzésének gondolatmenetét ő is erre a gondolatmenetre fűzte föl. Egyébként is várható volt a miniszterelnöki odabaszás (bocs, de a miniszterelnöki környezetben erre szocializálódtam!) azok után, hogy úgy megszívatták azzal, hogy ki is irt alá előbb, s ki pofázta ki a csatlakozását időnek előtte, és egyáltalán minek is tolja oda a képét a demonstrációra.

Szóval azt írta a blogjában, hogy „Motoszkál bennem, hogy értékeljem a kezdeményezést, különösen az elmúlt hét megszólalásait, megjegyzéseit követően. De nem teszem.„

És persze, hogy nem bírta ki, hogy mégis megtegye! Nem is akárhogyan, amikor is a blogja végén leszűrte a szerinte legfontosabb tanulságot. Íme: „És ez az utolsó megjegyzés is fontos: ami még nem önbecsapás. Mert újfasiszta vagy antiszemita a demokratával nem foghat össze. Ha összefognak, akkor ott valami hibádzik. Gyerünk Barátaim, hétfő van, tegyük a dolgunkat!”

A miniszterelnöki alattomosan kemény szavakat az újfasiszta antiszemiták és a demokraták összefogásának lehetetlenségével kapcsolatban (ahol nyilvánvalóan Orbánra, Semjénre és köreikre célzott) örömmel csócsálták tovább a blogjának lelkes kommentelői is.

„Én nagyon örülök, hogy ez a "nagyon szélesre húzzuk a határokat" elhangzott.” – írta az egyik.

Az egyik igen markánsan fogalmazó hozzászóló pedig ezt fűzte hozzá: „Nagyon egyet értek Miniszterelnök Úrral, csak én megtehetem, és meg is teszem, hogy keményebben fogalmazok.
Egy frontban kell állnia a növekedő és erősödő szélsőjobbal szemben, mert az rákfenékje (!) a még törékeny demokráciánknak. Ezért felháborított az IA-nak (!) a közleménye-megosztó és durva volt.”

Egy ugyancsak hasonló hangnemben fogalmazó hozzászóló még ennél is tovább ment, amikor azt írta: „Az egyik, a témával foglalkozó blog egyik hsz-ét olvasva ugyanis rájöttem, hogy ezek a szervezők valami olyat szerettek volna, ahol az elkötelezett baloldaliak karon fogva menetelnek Tomcattel, merthogy tarka a magyar. Bódis Kriszta aki ezt a cirkuszt csinálta a miniszterelnökkel szégyellje magát”

Nesze neked Magyar Tarka! Kellett neked mindenféle fasisztákkal kokettálni! A kedves levélíró a gazdijának megfelelés nagy igyekezetében persze elfeledte, hogy Tomcat ellentüntetést akart, nem pedig karonfogva menetelést Bódis Krisztával. És viszont.
Igazi, baloldaliakra jellemző őszinteséggel és nyerseséggel fejezte ki magát az is, aki összegezésül azt írta: „Bármit is próbálunk csinálni, akár a kormány, akár a kormányzó párt, akár a civil szervezetek, akár az egyes ember a jobbítás szándékával, a fejlődés, a közélet tisztulása, a demokrácia építése érdekében, az országrontók minden lerombolnak, bemocskolnak, összemosnak saját mocskukkal, elferdítenek, hazugságaikkal beburkolják, haszontalanná, undorító mocsokká változtatják.”
És végül két olyan kommentelőt idéznék, akik szinte poétikus magaslatokba emelkedve fejezték ki a demonstráció lényegét.

„Én ezt éreztem akkor is, amikor azzal dicsekedett a szolgalelkű média, hogy Orbán volt az első pártelnök, aki aláírta a "Tarka magyar" nyilatkozatát. Cinizmusával bemocskolta....., a kezdeményezés lelkét rontotta meg.”

„Sumákolva, a színfalak mögött szervezés ürügyén a két oldal egymás ellen való kijátszásával, a tüntetés céljának a szétmaszatolásával gyakorlatilag arra akarták felhasználni ezt a megmozdulást, hogy a rasszista szerecsent mosdassák, csak ezt a potenciális résztvevőkkel elfelejtették közölni.”

Rasszista szerecsen mosdatása. Igazán gyönyörű ez a költői kép.