Proszektúra

Megkezdődött a Zuschlag-per. A 113 oldalas vádiratot több mint öt órán keresztül két ügyész ismertetett. Ebben a rabszíjon bevezetett Zuschlagot, valamint 15 társát bűnszervezet keretében elkövetett csalással vádolták, az általuk okozott kár összegét mintegy 75 millió forintra taksálták, amiről az elsőrendű vádlott már ötvenmilliót vissza is fizetett. Akkoriban – úgy emlékszem – talán néhány újság firtatta is, hogy miből, de aztán a dolog,úgy tudom, annyiban maradt. Egyébként is biztosan legalább olyan kielégítő válasszal ő is tudott volna szolgálni, mint Juhász Ferenc egykori hadügyér, amikor arról faggatták, honnan a pénz a családi hajlékának felépítéséhez, és milyen cégek milyen áron végezték a munkákat

De a tárgyalás hírére visszatérve, úgy hallottam, hogy a bűnszervezeti minősítés és az okozott kár összegének hallatán az alvilágban néhány közelebbről meg nem nevezett klán-tag, valamint egy-két épp szabadlábon lévő bérgyilkos nevetőgörcsöt kapott, s majd halálra röhögték magukat, de különösen az nyerte meg néhány, a lakosztályában whiskyzgető bérgyilkos tetszését, amikor a rabszíjra fűzött össze-vissza bilincselt vádlottat is meglátták.

Állítólag az esemény hasonló reakciókat váltott ki bizonyos vállalkozói üzleti körökben, valamint a bankvilág bizonyos szektoraiban is. Sokan, a rutinosabb számla-gyárosok közül pedig nem is értették, hogy a jóistenben lehet ilyen pitiáner összeg lenyúlása miatt ilyen gyorsan lebukni? Hogy lehet valaki ennyire pimf, kis kétbalkezes?  Ráadásul rangos politikus létére! Ami ugye külön szégyen. Akadt olyan jobboldali érzelmű gazember is állítólag, aki mindebből olyan messzemenő következtetést is levont, hogy a komcsik nem csak, hogy az ország irányítására képtelenek, de rendesen már lopni sem tudnak.

Mindenesetre, a híradások szerint Zuschlag nagyon magabiztosnak tűnt, talán már kiokosították a hazai igazságszolgáltatás szokott menetéről, valamint annak várható végeredményéről.

Az eljárás beindul, snagy dérrel-dúrral, tévések, fotósok tapossák egymást legalább az első két tárgyalási napon. Ezt követően az érdeklődés lanyhulni kezd, ami csak akkor hág megint a tetőfokára, amikor valami olyasmi hangzik el, ami a jelenlegi politikai elitet érinti, vagy esetleg valamely prominens személy kihallgatását tűzik napirendre, akit perrsze azonnal bele is kevernek az ügybe a megfelelő irányultságú sajtóorgánumok.  Majd mély csend lesz megint, esetleg pár hónap múlva jön majd egy-két kósza hír,hogy a tárgyalást néhány vádlott, vagy tanú betegsége miatt halasztani kell. Közben kicsit fel fog még izzani a levegő a tárgyalóteremben az Európai Parlamenti választások környékén is. Aztán így szépen kihúzzuk a jövő évi törvénykezési szünet kezdetéig, majd valamikor jövő ősszel esetleg az ítélet kihirdetésére is sor kerülhet.

Az első fokú ítélet egyébként vagy felmentés, vagy pedig elítélés lesz. Ezt a határozott állításunkat néhány neves bűnügyi védőügyvéd szakvéleményére alapozzuk, akik szerint szinte biztos, hogy az eljárás vagy azzal fog végződni, hogy a vádlottakat vagy egy részüket bűnösnek mondják ki, vagy pedig azzal fog végződni, hogy a vádlottakat vagy egy részüket felmentik. A jogászok szakvéleménye abban is megegyezik, hogy az ügyben bejelentett fellebbezések folytán ezt az ítéletet másodfokon vagy megváltoztatják, vagy nem, vagy esetleg csak részben. Az elitélteket lehet, hogy felmentik, a felmentetteket lehet, hogy elítélik. Az eddigi tapasztalatok alapján mindenesetre arra van nagyobb esély, hogy tök eltérő ítéletek fognak születnia különböző bíróságokon, amelyeket aztán a harmadfokon eljáró bíróság megint gyökeresen meg fog változtatni. De addig azért eltelik egy-két év. A pesszimistábbak szerint a jogerős bírói ítélet a pénzbüntetések összegét már euróban fogja tartalmazni.