Ivád polgármestere egy szép nagy mutatós táblával napokig a Parlament előtt koldult.  Ugyanis a településének pénzre lett volna szüksége. Büszkén hirdette ország-világ előtt, hogy koldul, nem is szégyellte magát.

Az ivádi önkormányzat a falugondnokságon benyújtott pályázatán egy közösségi célokra használható mikrobuszt nyert, amelyet azonban először meg kellene vásárolni. Ivád azonban annyira eladósodott, hogy fedezettel sem rendelkezett. A polgármester viszont abban bízott, hogy felfigyelnek különös akciójára. S igaza lett, a történet hepienddel végződött. A járókelők ugyan csak mintegy 1.500 Ft-ot dobtak össze, de végül a főváros XVI. kerülete kisegítette, s beletettek a kalapjába több mint tizmillát, ha jól tudom. Ráadásul a média is ráharapott az esetre, tévéstábok, fotósok váltogatták egymást a helyszínen. A polgármestert mindemellett Gyenesei miniszter úr is fogadta.

Az emberek persze már régebben rájöttek arra, hogy ahhoz, hogy valakire, vagy valamire a tágabb környezetükben is felfigyeljenek, valami rendkívülit kell cselekedniük. Régebben például a környezetvédőknél az volt a divat, hogy az állatbőrök emberi ruházatként történő felhasználása ellen meztelen hölgyek tüntettek az utcán. Aztán elterjedt az is, hogy odabilincselték magukat a tiltakozásuk tárgyához. A meztelenség, mint a társadalomkritika eszköze egy idő után azonban már unalmassá vált, sőt a végén már odáig fajult a dolog, hogy egyesek a meztelenség ellen is meztelenséggel tüntettek . De aztán persze jöttek újabb ötletek.

Egy idő után a politika is rálelt az ilyesféle obstruáló performanszokban rejlő lehetőségekre

A Békés megyei Mezőkovácsháza polgármestere például korábban azt találta ki, hogy egy kutyaólba költözött be tiltakozásul. A fotogén aktus persze az ő esetében is vonzotta az újságírókat. Valljuk meg őszintén, mennyivel érdekesebb helyszín egy kutyaól, mint egy pártiroda! Az egészen más kérdés, hogy Karsai József országgyűlési képviselő szerint az illető úr azért költözött a kutyaólba, hogy a bolondok házába utaltassa magát, és így megmeneküljön a felelősségre vonás elől. Szerinte ugyanis a kutyaház alkalmi lakója törvénytelenségeket követett el, feljelentést is tettek ellene. Kiderült, valóban nyomozás is folyik a feltűnősködő polgármester ellen.

Drávapiski más okokból elhíresült első embere, Mali Zoltán egy olyan ötletet eszelt ki a látássérültek rehabilitációs központja felépítésének szorgalmazására, hogy 270 kilométert gyalog tesz meg Budapestig. Az egri kórházvédők és a HospInvest Zrt csatája kapcsán pedig vitéz Szíki Károly, a forradalmi emlékbizottság elnöke és regionális kisgazdapárti nacsalnik azt találta ki, hogy egy visítozó kismalacot cipelt be füleinél fogva a megyei közgyűlés üléstermébe. Hát persze, hogy ez a jelenet is napokig szerepelt minden létező hazai médiában.

De visszatérve az ivádi polgármesterhez. Elég különös következményekkel járna, ha mások is követnék a példáját, s pénzügyi gondjaikat hozzá hasonló módon próbálnák megoldani. Nem tudom, mit szólnának hozzá a Parlamentben tevékenykedő főrangú hölgyek és urak, ha egyik ülésnapon, a reggeli habos kávéjukat iszogatva, a büféből kitekintve azt látnák, hogy a Kossuth téren több száz becsődölt polgármester, több ezer hajléktalan, több tízezer felszámolás alatt álló, vagy már tönkrement kisvállalkozó, több százezer munkanélküli sorakozna föl - esetleg ruha nélkül -, táblákkal a kézben, pénzért koldulni. Ugye őket is fogadná Gyenesei miniszter úr? Ugye ők is nyilatkozhatnának valamennyien a TV2 reggeli Mokkában? S persze ők is kapnának megfelelő pénzügyi segítséget mindannyian?

Mert, ha igen, akkor azt javaslom, szedelőzködjünk.