A Magyar Nemzetben ma Seszták Ágnes úrasszony arról értekezett, hogy mostanában a történések konstans szereplője rendszerint a pofozó, rugdosó, köpködő cigány, ezért mindenki hallgat, vagy elfordítja a fejét. Mindez azzal a hírrel kapcsolatban tolult fel az újságírónő fejében, hogy Érpatakon, ahol ő is született, egy anyuka szidalmazta és megütötte a 15 éves ötödikes leánya tanárnőjét. Mint írja, nem érdekelné a hír, ha nem volna némileg érintett. Ebben a községben volt ugyanis köztiszteletben álló kántortanító az apja, ahol nagy szegénységben éltek a mélyen vallásos népek, még orvos sem volt a községben, de nem loptak, s a gyerekeik is tisztelettudóak voltak, nem volt ott szükség sem a körmösre, sem a nádpálcára. Karácsonykor az éjféli misén pedig boldogan fújták mindannyian, hogy: „Pásztorok, pásztorok, örvendezve…” Szóval idilli világ lehetett az a Horthy-korszak Érpatakon.
Cigányozni újabban alapvetően kétféleképpen szokás mifelénk. Burkoltan és nyíltan. Adva van például az a hír, amelyik szerint Szátokon rendőrök igazoltattak a minap egy személygépkocsit, amelynek ittas volt a sofőrje. Az utasok szembeszegültek a rendőri intézkedéssel, eközben többen mások is körbevették az intézkedő rendőröket, s a végén addig fajult az ügy, hogy a hivatalos közegeknek figyelmeztető lövéseket is le kellett adniuk. A Rendőrség honlapja részletesen és korrekten tálalta az esetet, így azt is, hogy egy személyt őrizetbe vettek (nem tudjuk, ül-e még?), azt viszont nem kötik az orrunkra, hogy mely népcsoporthoz tartozók voltak az elkövetők. Ami úgy vélem nagyon is rendjén való és dicsérendő lenne. Hiszen a Zuschlag ügy, Princz ügy, Tocsik ügy, BAUMAG ügy, Kaiser, illetve Weiszdorn ügy kapcsán sem boncolgatta senki a vádlottak esetleges hovatartozását. És a hasonló kiemelkedő bűnesetek még hosszasan sorolhatók lennének. Érdekel-e valakit is, hogy Szlávy Bulcsu, vagy Balla Irma gyilkosa, Fenyő kivégzője, Boros felrobbantója milyen nemzetiségű volt, magyar-e vagy esetleg valamelyik nemzeti kisebbség tagja?
Aztán persze mégis csak kibújik a szög a zsaruk zsákjából is, amikor a Rendőrség honlapjának szátoki közlése azzal a sajátos dicsérettel fejeződik be, miszerint „a kisebbségi önkormányzat vezetője a rendőri intézkedés során rendkívül segítőkész volt, és szerepvállalása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a helyzet normalizálódott - annak ellenére, hogy a helyszín közelében szinte pillanatokon belül 80-100 fős tömeg verődött össze -, és az elkövetők előállításra kerültek, anélkül, hogy kisebbségi konfliktushoz vezetett volna.”
A közlés tehát csak látszólag nem tesz említést az elkövetők faji identitásáról, hiszen a „kisebbségi önkormányzat vezetője”, s „a kisebbségi konfliktus kifejezések” még azon kevesek számára is nyilvánvalóvá teszik, mely népcsoportról is lehet szó, akik egyébként eddig esetleg nem tudták volna. Bármibe fogadjunk, hogy senki sem a lengyelekre, vagy a ruszinokra gondolt! A kisebbségi egyébként is gúnyos szinonimája a cigánynak. Olyan, mint Moldovánál a mozdonyszőke, vagy a Kurucinfo-nál az ork, mokka, putris, stb.
Mostanában a jobboldali sajtó döntő része minden bűntettet nagyítóval vizsgál meg abból a szempontból, hogy rá lehet-e sütni azonnal a bélyeget, hogy cigányok voltak az elkövetői. A Tarnabodon a minap történt lövöldözés, és Molotov- koktélos gyújtogatás kapcsán a Kurucinfo már akkor tudta a tettesek származását és (uzsorakamattal összefüggő) motivációját, amikor még el sem fogtak senkit sem.
A jobboldal most már hosszabb ideje sulykolja az emberekbe azt az állítást, hogy létezik úgynevezett cigánybűnözés. A Magyar Nemzet mai száma az olaszliszkai megemlékezés kapcsán idézi Szegedi Csanád Jobbik alelnök ezzel kapcsolatos határozott állítását.
Az állítólagos cigánybűnözéssel összefüggésben azért jó lenne több más kérdésre is választ kapni. Teszem azt akár Szegedi Csanád úrtól is. Cigányok gazdagodtak–e meg a kártalanítások és privatizációk kapcsán? Cigányok tüntették-e el a Szovjet-orosz államadósságot? Cigányok soroltatták-e szőlőjüket értékesebb termővidékhez? A cigányok vettek-e fel több százmilliós állami támogatásokat például szőlőtelepítésekre? Majd kivágásokra? A cigányok építettek-e 40-50 milliárdokért völgyhidakat, síkvidéki alagutakat? Kilométerenként négymilliárdért – négyezer millióért! – autópályákat? Cigányok vásároltak-e méregdrága, sok száz milliárdos Gripeneket? Használhatatlan beléptető rendszereket? Selejt Combinokat? Kakaóbiztos számítógépeket? Postásbicikliket? Cigányok síbolták-e el a kétezer darab leselejtezett MÁV tehervagont? És a sor hosszasan folytatható anélkül, hogy egy cigánnyal is találkoznánk eközben.
Tanárt pofon ütni természetesen nagyon csúnya dolog. Sőt, azért - jogosan - komoly büntetés is jár.
Az utolsó 100 komment: