Miközben a környező országokban már az euró közeli bevezetését tervezik, mi egyelőre még mindig a forintunkkal bíbelődünk jó pár évig.
A mai újságokban olvasható, hogy a hamarosan forgalomba kerülő 200 forintos pénzérmén a Lánchíd lesz látható. Ez kapta a legtöbb szavazatot az MNB szavazásán, a voksok mintegy 52 %-át. A második helyen viszont 18 %-al a fehér gólya – Ciconia ciconia – végzett. (Szerepelt még a listán egyébként a Megyeri híd, a fakopáncs és a cifra kankalin is.)
Azon viszont csodálkozom kissé, hogy ha, már madár, akkor a fehér gólya helyett a sok derék magyar honfitársunknak miért nem jutott eszébe például a szent ősi jelképünk, a turul. Hiszen bizonyos embercsoportnak mostanában mindenről ez a sólyommadárféle jut az eszébe. (De érdekes módon nem szavazott senki a Csodaszarvasra, meg a griff-madárra se)
Gondolom, sokan éppen azért nem választották volna ezeket a szimbolikus állatokat, mert az emberek egy részében rossz emlékeket ébresztenek, a fasizmus időszakát, a nyilas korszakot juttatják eszükbe. .
Ám ami a rossz emlékeket illeti, hát a gólyával sem jártunk volna sokkal jobban. Hiszen bizony ehhez a madárhoz is rasszista emlékek társulnak.
A régi népi eredetű gyermeknóta szerint ugyanis, mint tudjuk, a gólyának véres lett a lába. Akárhogyan is próbáljuk szépíteni a dolgot, bizony bizony attól lett véres neki, hogy a török gyerek megvágta. Azt ugyan nem tudjuk, hogy ezt az állítást mire alapozták a népdal szövegének kiötlői, hiszen a gólya nem tud beszélni, ő ilyen vádat nem tudott volna megfogalmazni a kelepelőjével. Miért gondoljuk mégis, hogy ha véres egy gólya lába, csakis egy gonosz török gyerek vágásától lehetne az?
Mert a török gyerek eredendően gonosz!
Bezzeg a magyar gyerek! A magyar gyerek viszont csupa jóság. A magyar gyerek az aki meggyógyítja a török gyerek okozta sérüléseket. Persze érdekes az is, hogyan fog hozzá a gyógyításhoz. Nem bekötözi, hanem elkezd lármázni, hangoskodni.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel, meg ilyesmivel.
Szóval tanulságos ez a versike, csak kicsit talán már idejétmúlt. Ma már más a szöveg.
Gólya, gólya gilice, mitől véres a lábad?
Cigány gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel, kereplővel, tojásdobálással, Molotov-koktéllal, meg ilyesmivel.
Gólya, gólya gilice.
2008.10.28. 17:51 | Proszektura | 3 komment
Címkék: lánchíd gólya turul csodaszarvas griff madár kétszázforintos
A bejegyzés trackback címe:
https://proszektura.blog.hu/api/trackback/id/tr76736978
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
molaris 2008.10.30. 04:29:17
Találó, tetszik.
brendi2 2008.11.23. 08:44:44
vakablak 2008.11.23. 12:01:51
Az idevágó wikipedia szócikket (en.wikipedia.org/wiki/Ciconia_ciconia ) átolvasva világossá válik, amit mindig is sejthettünk, hogy a gólya csupán annyira jellegzetesen magyar madár, mint amennyire a nap jellegzetesen magyar nap, a hold meg magyar hold. Egész Dél-, Kelet-, Közép-Európában költ, de nem ritka Ny-Európában is, egyes példányi elszállnak Skandináviáig és Izlandig is. Amelyik országban csak gyakori vendég, ott mindenütt "saját" madaruknak érzik, közkedvelt, szeretett állat. Így pl. Den Haag (ahol a hágai nemzetközi bíróság van) címerállata. A legtöbb példány egyébként pont Törökország európai részén tölti a nyarat (15.000-35.000 pár), míg a magyar állomány nagyságát 2.500 példányra teszi a Madártani és Természetvédelmi Egyesület (www.mme.hu/cgi-bin/cikk.pl?id=20 ). Csak annyira magyar madár, hogy kb. 5 hónapot tölt Európában, hetet pedig máshol, pl. költözéssel ill. teleléssel a szubszaharai Afrikában, le egészen Dél-Afrikáig, ahol - bár erről a wikipedia nem mesél - nyilván jellegzetes ugandai, közép-afrikai, kenyai, tanzán, zimbabwei, zambiai stb. madárnak tartják.
A rasszista felhangról még ;), mókás a véletlen szóegyezés, ismeretes az ún. "nyilas gólya" (Pfeilstorch) kifejezés. Olyan gólyákat hívnak így, amelyekben afrikai nyílhegyet vagy nyílvesszőt találtak, az első ilyet egyébként 1822-ben Németországban. Az ilyen felfedezések segítettek egyáltalán megérteni, hogy hova a rákba tűnnek a gólyák télire. Korábban ugyanis azt hitték, hogy egérré változnak, ill. egy másik magyarázat szerint, melyet állítólag még a kor zoológusai is hirdettek, a tenger mélyén alszanak téli álmot.
A rasszista felhangról még ;), mókás a véletlen szóegyezés, ismeretes az ún. "nyilas gólya" (Pfeilstorch) kifejezés. Olyan gólyákat hívnak így, amelyekben afrikai nyílhegyet vagy nyílvesszőt találtak, az első ilyet egyébként 1822-ben Németországban. Az ilyen felfedezések segítettek egyáltalán megérteni, hogy hova a rákba tűnnek a gólyák télire. Korábban ugyanis azt hitték, hogy egérré változnak, ill. egy másik magyarázat szerint, melyet állítólag még a kor zoológusai is hirdettek, a tenger mélyén alszanak téli álmot.

Friss kommentek