Proszektúra

Azt a jogos bírálatot kaptam, hogy mostanában túl sokat foglalkozom romák ügyeivel. Ezzel kapcsolatban azonban van egy rossz hírem, az élet is túl sokat foglalkozik mostanában ővelük.

Történt, hogy nyáron Siófokon a rendőrök intézkedés alá vonták, vagyis igazoltatták egy személygépkocsi vezetőjét és utasait a TESCO parkolójában. Mit tesz isten, az éber zsaruk éppen egy olyan járművet szemeltek ki, amelyben egy roma sofőr, valamint halmozottan hátrányos helyzetű cigánygyerekek, és kísérőjük tartózkodott. A gépkocsiból mindenkit kiparancsoltak(!) és igazoltattak, sok ember szeme láttára. A rendőrök persze nem találtak semmi olyan dolgot, amibe bele tudtak volna kötni. Pedig egyértelmű, hogy roma emberek egy TESCO környékén mindig gyanúsak, nem árt a fokozottabb elővigyázatosság. A gyerekek kísérője egy önérzetes cigány ember szóvá tette az általa fölöslegesnek, megalázónak ítélt rendőri intézkedést. A zsaruk megorroltak, fegyvert fogtak rájuk, ordítoztak. A mi kísérőnk is elveszítette a fejét, és az utólagos ügyészségi megállapítás szerint ő is "arrogánsan" viselkedett. Ekkor felszólították, hogy szálljon vissza a járműbe, aminek ő nem tett eleget. A rendőrök pedig, bár keményen jártak el, állapította meg a nyomozó ügyészség, de az 55 éves kísérőt nem bántalmazták,"csupán" megbilincselték és előállították. A rendőrségen az előállított eszméletét vesztette, mentőt hívtak, akik viccelődtek kicsit rajta, majd a zsaruk a férfit az előállítóba tették. Pár órával később aztán elengedték.

A rendőri szabálysértési hatóság két hónappal később 30.000 Ft-ra bírságolta, amelynek indoka az volt, hogy a kísérő „a gépkocsiban utasként tartózkodott, aki a rendőri felszólításnak nem tett eleget, az intézkedést akadályozta." "A rendőri feljelentés alapján a terhére rótt cselekmény bizonyított." A határozat ténybeli tartalma mindössze ennyi volt. A bírságoló szerv még azt sem tartotta fontosnak részletezni, hogy az elkövető milyen felszólításnak, miként nem tett eleget. Mint ahogy arra sem tért ki, hogy a rendőrnek joga van-e egy nyilvános parkolóban valakit beparancsolnia a saját járművébe, akár cigány az illető, akár nem.

A módosított 218/1999 (XII.28.) Korm. sz. r. 40/A. § szerint aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez az a hírhedt paragrafus, amit a Gyurcsány 2007. március idusa előtt néhány nappal fogadtatott el pánikszerűen, a várható utcai tüntetések visszaszorítására, s amely jogszabály ellen mind a jobboldali, mind a liberális jogvédők tiltakoztak, azt alkotmánysértőnek is titulálták, és az Alkotmánybírósághoz fordultak két ízben is, 2007. májusában és 2008. februárjában. (Úgy tűnik azonban alkotmánybíráinknak nem sürgős!) Dénes Balázs, a Tasz elnöke az Indexnek azt mondta, hogy az új szabálysértés valójában nem új tényállás, hanem a rendzavarás speciális esete. Vagyis a szabálysértés megalkotására a kormánynak nem, csak az országgyűlésnek lett volna hatásköre. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje pedig ezt a rendelkezést találóan jogi gumibotnak nevezte, amelyik kifejezetten alkalmas arra, hogy önkényes korlátozás és megszorítás alá kerüljön a gyülekezési jog.

A siófoki ügy érintettje a bírósághoz fordult, nem tudjuk milyen döntés születik majd vele szemben. Az eddigi ilyen jellegű esetekben mindenesetre a bíróságok érdekes döntéseket hoztak. Többnyire elmarasztalták a tüntetéseket felszólításra el nem hagyókat. Az egyik eddig ismertebb ügyben viszont az történt, hogy a megjelölt személyek abból a célból, hogy a kordon létesítésével és a terület lezárásával való egyet nem értésüket kifejezésre juttassák, megkezdték a rendőri kordon szétbontását. A csavaros elemeket megfelelő szerszámokkal, kulcsokkal szétcsavarták, a kordonokat szétemelték, és az egyes elemeket a Kossuth tér üres területére hordták. Nevezettek több helyen, több csoportba oszolva, de egy időben folytatták cselekményüket. Ezen idő alatt két alkalommal is megtörtént a cselekmény abbahagyására vonatkozó rendőri felszólításuk. Ezt követően rendőri kényszerintézkedés nélkül a cselekmény abbamaradt. E körben a bíróság jelentőséget tulajdonított a cselekmény erkölcsi megítélésének s ezzel összefüggésben a cselekmény motívumának. "A rendelkezésre álló adatokból kitűnően ugyanis a cselekményt megvalósító személyeknek a szándéka nem az általuk kifogásolt rendőri intézkedés tényleges megakadályozására vagy ellehetetlenítésére irányult, hanem pusztán azzal való egyet nem értésüket jelképezte cselekményük. A cselekmény társadalomra veszélyességi fokát csökkenti az elkövetés alkalomszerű jellege is", állapította meg a bölcs bíróság.

Reméljük, a cigány ember esetében is legalább ekkora bölcsességet tanúsít majd és rájön, hogy ezt a paragrafust a beszari hatalomnak az elégedetlen tömegekkel szembeni félelme szülte, és később akár alkotmánysértőnek minősül majd, akár nem, talán mégsem arra találták ki, hogy a pökhendi fakabátok leckéztethessenek ártatlan és ártalmatlan állampolgárokat, akár cigányok az illetők, akár nem.