Bodoky Tamás érdekes interjút közöl egy SZDSZ vezetővel: Vágta közben nem lehet lovast váltani címmel az index-ben. Ebben említés történik arról is, miszerint „a Kenedi-bizottság jelentéséből kiderül, hogy a rendszerváltás után rendesen megvezették a magyar társadalmat. Az iratok megsemmisítése, eltüntetése és visszatartása következmények nélkül folyhatott. Az illetékes politikai döntéshozók tudatlanságból, naivitásuk, félrevezethetőségük okán vagy éppen a szolgálatok kulcsszereplőivel való tudatos összjátékban elfogadták, hogy az információk zömét a szolgálatoknál kell tartani, más információkkal pedig játszottak, manipuláltak.”
Aztán szóba kerül, hogy „A Horn-kormány idején az SZDSZ kezdeményezésére felállt egy iratfeltáró bizottság, amelyet lényegében szintén megvezettek a szolgálatok, az iratfellelő helyek egy jelentős része, ahogy az iratoké is, rejtve maradt előttük.”
S most itt az úgynevezett Kenedi bizottság, amelyik közel egy éven keresztül szintén nem vitte jóformán semmire. Valami nagy titok lappang mindezem kudarcok mögött, ami nem magyarázható pusztán egy-két érdekesebb, közismertebb személy esetleges érintettségével!
Egyébként egy buta vicc jutott eszembe, amelyik szerint az apácát megerőszakolja valaki az erdőben, mire ő kifakadt, hogy fel fogja az illetőt jelenteni többrendbeli nemi erőszakért. A tettes hüledezve kifakad, de hát csak egyszer erőszakoltam meg! Mire az apáca: miért, hová siet annyira?
Vagyis a magyar demokrácia megcsúfolásával kapcsolatban az a kérdés is megválaszolatlanul maradt, hogy az még csak rendjén való, hogy egyszer megerőszakolható, félrevezethető a hatalom. De Gulyás is elismeri, hogy többször is ilyesmi történt, mindenféle következmény nélkül. És persze történik most is!
Az interjú talán egyetlen hibája, hogy a Kenedi bizottság legutóbbi tevékenységével kapcsolatban a riporter nem kérdez rá például egy igen fontos momentumra. Oké, rendben van, az iratok egy része magánkézbe került, egy része megsemmisült! Ezek már befejezett tények. De mi van azokkal a mágnesszalagokkal, amelyek egyelőre még nagyon is léteznek, s azokon jelenleg is megtalálható az összes releváns titkosszolgálati adat, s amelyekhez hozzájutáshoz, rendbetételükhöz, archiválásukhoz elég lenne mindössze egy néhány százezer forintos szoftver beszerzése.
Mégis mi ennek az igazi, valós akadálya?
Miért nyilatkozhat Tóth Károly MSZP-s képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke a Magyar Rádióban ezzel összefüggésben pökhendien olyasmit, hogy a pillanatnyi időpont nem alkalmas az ügynökkérdés firtatására, mert „az ország szempontjából, a szolgálatok szempontjából sokkal fontosabb feladatok vannak ennél, például a válság kezelésében, mint hogy a szolgálatok ismét önmagukkal kezdjenek foglalkozni.” (Forrás: Kovács Zoltán – ÉS – Teszik a dolgukat című írása.) Egyébként Tóth Károly a Gyurcsány blogok stílusában még hozzátette azt is, hogy a „kormány teszi a dolgát.”
Persze, ha nem is hangzott el ilyen kérdés, Gulyás József attól függetlenül is elmondhatta volna, mit gondol, mi lehet az indoka annak, hogy immáron sokadszor megint a szolgálatok nyernek
Sajnos kicsit erre a mellébeszélő stílusra hajaz – habár más összefüggésben, Gyurcsány sorsát illetően - a riportalany azon megjegyzése is, miszerint „képletesen szólva: nem lehet vágta közben lovast váltani.”
Én azért csak rákérdeztem volna: Gulyás úr, milyen vágtáról tetszik beszélni? Esetleg ezt a poroszkálást, tétova araszolgatást és töketlenkedést tetszik vágtának tekinteni? Hacsak persze nem a Geszti féle nemzeti vágtára gondolt a Hősök tere homokkal felszórt aszfaltján.
Az újságíró egyébként dicsérendő módon továbblépett a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatokkal kapcsolatos kérdéseken, s megpróbálta a riportalanyát arról is kifaggatni, mit gondol néhány a közelmúltban történt, a titkosszolgálatok érintettségének gyanúját is felkeltő eseményről. Itt viszont azt a fő kérdést kellett volna szerintem kicsit jobban feszegetni, hogy az még csak „rendjén való”, hogy nem jogállami viszonyok között nem jogállami módon működött a titkosszolgálat, de miként lehetséges a nem jogállami eszközök igénybevétele állítólagos jogállami viszonyok között is?
Friss kommentek