Nem tudom van-e valamilyen közös etimológiai gyökere a magyar és a magyaráz szónak, de egy biztos a magunkfajtánkra jellemző, hogy mindig mindent meg tudunk magyarázni.

 Emlékszünk még Gyurcsány híres mondására arról, hogy ő nem hazudott, csak nem bontotta ki az igazság minden szeletét.

Mindenesetre a mai nap egy ilyen magyarázkodós, szeletelős nap volt.

Az egyik reggeli tévéműsorban a dinnye-öntögető Karsai József képviselő úr magyarázkodott a tőle megszokott vehemenciával. Addig-addig szeletelgette az igazságát, amíg az szét nem repedt.

Amikor ugyanis megkérdezték tőle, mit szól a Nyakó házaspár költségtérítési ügyéhez, akkor Azurák Csabának azt az elképesztő választ adta, hogy őt a költségtérítések ügyében hívták ide be a stúdióba, ezért erre a konkrét kérdésre nem volt felkészülve. Aztán lányos zavarában, a parlamenti és pártbeli kollégája védelmében a 36 milliót elosztotta kettővel – mondván a házaspár egyik felére már csupán ennyi jut – és végeredményként 16 millió jött ki neki. Aztán addig osztott-szorzott (de inkább osztott), míg el ne jutott a bagatell 300.000, vagy 350.000 Ft körüli havi összegig.

S mindezek után arról kezdett el siránkozni, hogy a szegény parlamenti képviselőnek talán minden virágcsokorról számlát kéne kérnie? Meg a tomboláról? Ez a számlagyűjtés nagyon sok felesleges papírmunkával járna ám! (Kíváncsi lennék, mit szól ehhez mondjuk az Auchan könyvelője?)

Miközben egyre jobban kezdtük megsajnálni a szegény Karsai urat, és a hozzá hasonszőrű képviselő társait, ez alatt ő, rossz lelkiismeretünket még tovább fokozandó, csak úgy mellékesen arról is panaszkodott Azuráknak, hogy egy képviselőnek bizony nem lehet ám nőzni, és kocsmázni.

 Érdekes magyarázkodás volt aztán az is, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt fejtegette egy internetes újságban (FN), hogy az emberek továbbra is bíznak a rendőrségben, és jó a közbiztonság, a statisztikák pedig javulnak. Vidéken viszont még valóban létezik egy picike „kistérségi biztonsági deficit”. Gondolom, az ezredes úr a falusi konyhakertek fosztogatására, az erdők kíméletlen tarra vágására, kézigránátos és kéjgyilkosságokra, valamint a cigánytelepek sorozatos felgyújtogatására és az ottani lövöldözésekre gondolhatott e picike „biztonsági deficit” kapcsán.

Bencze József országos főkapitány úr egy mai tájékoztatójában (ATV – "Nagy teher a rendőrségnek a romák közötti háborúk lecsillapítása" címmel) pedig arról győzködött bennünket, hogy milyen nehéz dolga van a rendőreinek „Vannak megyék, Heves, Borsod, néha Szabolcs, ahol bizony az elmúlt időszakban sok esetben 300-400 fős kis helyi háborúkat kellett lecsillapítanunk, ami nem elsősorban romák és nem romák között zajlott, hanem romák és romák között”

Ha ezt a vélekedést a Kurucinfo hírportálján olvastam volna, mondjuk a „Cigánybűnözés” rovatban, egy Gárdavezető szájából, cseppet sem lepődtem volna meg rajta. Ott ugyanis cigányügyben megszokottak az ilyen durva és primitív hazudozások. Itt már nem is az igazság bizonyos szeleteinek elhallgatásáról, hanem jóval többről van szó, tisztelt Bencze úr!.

Heves megyében ugyanis „az elmúlt időszakban” nem hogy „sok esetben”, de egy esetben sem zajlott „több száz fő részvételével” semmilyen „helyi háború”.

Hacsak azt nem tekinti ilyennek a tábornok úr, amikor a hevesi búcsúban több mint tucatnyi rendőr bántalmazott durván, és alázott meg egy roma családot? Csakhogy az sem az elmúlt időszakban történt, hanem már másfél évvel ezelőtt volt, s még a mai napig sincs a nyomozása lezárva. Egy héttel később pedig, 2007. július elején, valóban megtámadtak egy romák lakta házat más romák, a hevesi cigánytelepen, és felgyújtották azt, de a rendőrségnek valahogy nem skerült időben odaérnie.

Azóta Heves megyében is természetesen történtek mindenféle bűncselekmények, mint ahogy a többi megyében is, de "több száz fő részvételével zajló helyi háború" egy sem. Hacsak az az eset nem sorolható ide, amikor 2008. augusztus elején tarnazsadányiak 20-22 autóval megjelentek egy tiszanánai férfi lakásánál, és kövekkel megdobálták az ablakait. A ház tulajdonosa értesítette a rendőrséget, akik mire odaértek, a tettesek már addig távoztak.