Tegnap este sok bejglit ettem, és azt álmodtam, hogy indultam a ferencvárosi időközi képviselőválasztáson. Azon búsongtam éppen, hogy miként szerzem meg a szükséges számú kopogtatócédulát, amikor a nejem örömmel közölte, hogy a postaládámban több ezer darabot talált begyűrve.

Álmomban fel sem tételeztem, hogy akár egy is hamis lehet, ez csak akkor derült ki, amikor leadtam a választási bizottságnak és a Jobbik tisztakezű küldötte felfigyelt egy-két furcsaságra. Benyúlt a kazalnyi papírhalmazba, és kiemelt egyet, amelyiken Árpád vezér aláírása díszelgett. De talált olyat is, amelyiket vitéz Sztójay Döme és Gömbös Gyula írtak alá. Aztán felfigyelt arra is, hogy dr. Torgyán József szignójával és adataival kétszázhúsz ajánlócédulát adott valaki le az én nevemre. Azon törtem a fejem, a választási bizottság tagjai közül miért csak Novák Előd vette észre, hogy ezek a papírok hamisak.

Aztán álmodtam még egy ennél is jóval nagyobb hülyeséget. A szolgálatok "társadalmi megbecsülésének erősítésére" vagyis reklámozására exkluzív cikksorozatot rendelt a kormányzat egy balliberális médiaszemélyiséghez köthető szatirikus kiadványtól.

A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a cikkekért bruttó négymillió forintot fizetett ki a Miniszterelnöki Hivatal.

Nagyon sok pénz az a négymillió forint, még a mai világban is. A piaci viszonyokat jól ismerők szerint a fővárosban például mintegy 2000 darab kopogtató cédulát lehet érte kapni. Vidéken meg még ennél is többet. Sőt, ott esetenként pénz helyett lecsókolbász, vagy lejárt szavatosságú konzerv is megteszi.

De visszatérve a szolgálatok népszerűsítéséhez! Álmomban a kezembe került egy szigorúan titkos jelentés, amelyet egy titkos-szolga készített.

                                                                            „Szigorúan titkos!”

                                                      Jelentés

                                                                        Készült: 1 példányban

                                           Elolvasás előtt megsemmisítendő!

Lábas fedőnevű ügynök jelentem, hogy az NBH népszerűsítése elnevezésű titkos tervet feltűnés nélkül végrehajtottam. Sikerült az előirt feltételeknek megfelelően egy olyan újságot találnom, amely alkalmas egy ilyen akció lebonyolítására. Csak két hetente jelenik meg, s a kutya sem olvassa.

Szóba került még a Csajágaröcsögei online internetes újság is – a CSAL – de ők jóval többet kértek, nem tudtam velük megegyezni. Önérzetesen kijelentették, hogy ha már egy újságíró eladja magát a hatalomnak, akkor ne legyen ilyen olcsójános, illetve olcsótivadar, hanem kérje meg jobban az árát.

Aztán a nyomasztó álmom úgy folytatódott, hogy én kaptam meg a megbízást bruttó négymillióért. Álmomban törtem a fejem, hogyan próbálnám Szilvásy urat és csapatát minél hatékonyabban népszerűsíteni? Először valami hagyományos reklámszlogenekre gondoltam.

Amíg ön alszik, az NBH dolgozik!

Royal bútor, Royal kaszni, Royal ágyban legjobb NBH!

Ha az ember köhög, akkor mit kell mondani? Robitussin! S, ha nagyobb biztonságban akar élni? NBH!

De felmerült bennem az is, hogy a reklámnak azt a módját választom, amely felsorolja, az adott termék mi mindenre alkalmas.

A cégünk teljes körű szolgáltatással áll az ön rendelkezésére, éjjel nappal. Vállalunk pártelnökválasztással kapcsolatos hatékony közreműködést, önmerényleteket - a vevő igénye szerint: postán küldött fehér porral, Molotov-koktéllal, vagy akár szerb kézigránáttal.

Házi készítésű gyakorló kézigránátoknál jelentős árengedmény!

Fantáziadús ötletekkel szolgálunk szélsőjobboldali személyek, csoportok, vagy akár pártok létrehozásában, vagy bomlasztásában, ezekhez megfelelően kiképzett emberanyagot biztosítunk. Igény szerint első osztályú rémhírekkel is szolgálunk. Most terroristák és szakképzett verőemberek, valamint lejárt szavatosságú zsarolható politikusok is olcsón kaphatók, amíg a készlet tart.

Álmodtam aztán még mást is - például egy épeszű, élhető világról -, de ezek már annyira elképesztőek és valószerűtlenek voltak, hogy el sem merem őket mesélni.