Az ÉS-ben érdekes írás jelent meg Lázár György tollából Papirbili címmel, százmilliárd forint ingyenpénz kétes innovációkra alcímmel.

A cikkíró szerint az utóbbi négy évben legalább százmilliárd forintot osztottak ki innovációkra magyar magánvállalatoknak. Nem tudni, mit is fejlesztettek ki ebből, viszont úgy tűnik, a pénzek jelentős része bizonyos offshore cégekhez „vándorolt". Lázár György sajátosnak tartja, hogy a magyar Országgyűlés viszont épp nemrég fogadott el olyan törvényt, amellyel az offshore pénzek hazahozhatóak, ha azokat állampapírba fektetik. A törvény szövege kiemeli, hogy az ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adó-megállapítás nem tehető, és büntetőjogi felelősség sem állapítható meg. (Vagyis – s ezt már én teszem hozzá - átvették a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét.)

Lázár György úgy véli, ez az igazán jövedelmező magyar innováció!

(Várom ezek után, hogy mikor terjesztik ki e büntetlenséget biztosító rendelkezés hatályát mondjuk a fiktív alapítványok fiktív számlázóira, az autópályák milliárdos korrupciós ügyeire, az egyéb közbeszerzési csalárdságokra, esetleg a hatósági megállapítások szerint sokmilliárd állami pénzt lenyúló Iszkra család márkátlanítási akcióira, sőt akár a színesfém-tolvajokra is, természetesen szigorúan csak abban az esetben, ha az illegális hasznukból nem luxusvillát, helikoptert, hanem állampapírt vásárolnak.)

Nálunk az innovatív elmék, a Földgolyó többi nációjával ellentétben, soha nem azon törik a fejüket, hogyan lehetne valami az emberiség számára hasznos terméket előállítani, amivel aztán a hazai és nemzetközi piacokon sikert aratva meggazdagodhatnak. Nálunk az innováció lényege az, hogy miként lehetne valami olyasmit kitalálni, amiről el lehet hitetni, hogy hasznos, és jóllehet a találmány eladhatatlan, az államtól mégis jó sok pénzt le lehet érte gombolni.

Lázár György megvizsgálta részletesebben is néhány magyar találmány sorsát.

A magyar AIDS-tapaszt a budapesti székhelyű (a szokatlan pénzügyi tranzakciói miatt a Marylandi állami ügyészség által is megbírságolt) Genetic Immunity Kft. fejleszti, a cég több mint kétmilliárd forintot nyert a magyar innovációs pályázatokon. Kóka János exminiszter és dalszövegíró „Öreg tollasunk, kopott sasunk, mint főnix újraéled" maga lobbizott az ügyében. Rejtély, hogyan és miként is térül majd meg ez az állami támogatás.

A magyar madárinfluenza-oltóanyag kifejlesztéséhez az Omninvest Kft. kapott kétmilliárd forintot a projektre, amely cég többségi tulajdonosa egy ciprusi offshore cég. A mai napig nincs hitelesített, független nemzetközi vizsgálat arról, hogy a vakcina egyáltalán ér e valamit, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is beoltották, és tény, hogy a miniszterelnök úr egyelőre nem kapta meg a madárinfluenzát. Igaz, senki más sem rajta kívül. A WHO szakértője viszont „hatástalannak" tartotta ezt az oltóanyagot, de a kétmilliárd forint hasznosításáról szóló kutatói jelentést a magyar hatóságok így is elfogadták.

A Valdeal nevű magyar vállalkozás az előbbiekhez képest - Lázár György közlése szerint - csekély, „mindössze” 550 millió forint ingyenpénzt kapott – igaz, nem is az emberi élettel üzletelnek - , és weblapjuk szerint eddig egyetlen licencszerződést kötöttek, a Potty Flip elnevezésű összehajtható papírbilire.  De a feltalálóhoz, a tegnapi ÉS-ben tett állítása szerint, a több mint félmilliárd forintból egy fillér sem jutott el, holott ez a találmány nem kamu, valóban „működik”, tényleg bele lehet szarni. Amerikában 16 dollárba (kb. 3400 forint) kerül hat darab. Arról nem sokat tudni, mennyire kelendő.

Az internetes hozzászólások szerint a hazai közönség viszont meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadta. Egyik vélemény szerint a havi költségek pelenkázásnál 10 ezer forint alattiak, míg papírbilizésnél ez az összeg több mint 40 ezer forint. Műanyag bilit pedig már 350 forintért is lehet venni. ”Lányom élvezettel pisilt bele ugyan, de utána ott álltam a félig teli bilivel és nem tudtam, mit kezdjek vele”, fejtette ki a véleményét egy másik anyuka. „Ha megpróbálom kiönteni a vécébe, a peremének köszönhetően mellé folyik. Ha beleteszem a szemetesbe, oda fog kiömleni. Megpróbáltam visszazárni, de nem sikerült. Egy hipermarketes zacskóba kötözve helyeztem a szemetesbe a terméket, tartalmával együtt. Problémámat megosztottam a tervezővel is, aki megállapította, hogy az árcsökkenés mellett a mindennapos, otthoni használat feltétele a további fejlesztés, a lezárhatóság megoldása is.”

Egy további vélemény szerint a papirbili otthonra nemcsak drága, hanem fölösleges is. A végtermék minden esetben jobb ha a csatornahálózatba kerül, nem a háztartási szemétbe. „Ezt az erősen nem környezetbarát terméket pedig szeretném, ha az emberiség jövője érdekében betiltanák, mielőtt egy csomó "kényes" ember miatt az erdőink eltűnnének.”

A magyar feltaláló egyébként  egyetértett abban, hogy jelenleg még nem gazdaságos a papírbili: „De ki tudja mit hoz a holnap... Jelenleg az ára valóban túl magas, de reményeim szerint a darabszám emelkedésével olcsóbb lesz.” – nyilatkozta.

Igaza van, ki tudja, mit hoz a holnap.

A Remény hal meg utoljára - mondta a Remény, és kilehelte a lelkét.