Gyenesei István sportot felügyelő önkormányzati miniszter úr nem csupán egyes női öttusázók sportolási feltételeinek javításáért szállt síkra, de egy bizonyos színdarab sikeréért is kilincselt. Saját megfogalmazása szerint "kultúrmissziót" teljesített, amikor hivatalos levélben hívta fel a színházat fenntartó városok polgármestereinek figyelemét "földije", Siposhegyi Péter "remekbe szabott", Kikötő című vígjátékára és Hantjával sem takar című drámájára. A miniszter arra kérte a polgármestereket, hogy ajánlják a darabokat a színház figyelmébe, azok vezetői pedig lépjenek kapcsolatba az előadások producerével.

A miniszter úr most sem késlekedett, amikor tudomást szerzett az egyébként rendkívül megdöbbentő és tragikus esetről, a kézilabdázók elleni egyikük halálával végződő aljas, durva támadásról.

Ő azonnal tudta, mi a dolga.  Végre egy ember a kormányban, aki tényleg teszi a dolgát.

A hírek szerint előbb a vasárnapi rendkívüli kormányülésen kérte Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy azonnali és hatékony intézkedéssel állítsák elő az elkövetőket, mielőbb tisztázzák a történteket, és pontosan tájékoztassák a lakosságot, ezzel is enyhítve az ügy körül kialakult feszültséget. Aztán pedig a kormányülésről azonnal a helyszínre utazott, hogy meglátogassa a sérülteket és tájékozódjon a körülményekről.

Elképzelem mindez, hogyan történhetett.

Folyik, folydogál a kormányülés, a miniszterek két reformcsomag között arról beszélgetnek éppen, hogy mi lesz az ebéd, hol mit fog főzni az asszony. Egyszer csak váratlanul megszólal Gyenesei úr. Figyelj már Tibi! Lenne hozzád egy nagyon nagy kérésem.

A megszólított nyelve hegyén már ott a válasz, hogy sajnos most a válság közepén nem tud kölcsönadni, sőt átfut az agyán az is, hogy nem akar senkitől színházi darabot sem venni, de még tán az is eszébe jut, hogy Pista valami haverjának valami disznóságát akarja vele eltussoltatni.

Ám amikor meghallja a kérést, megnyugszik. Tulajdonképpen már én is gondoltam erre, mondja megkönnyebbülten. Rendben van Pistám, a te kedvedért természetesen megteszem. S máris telefonál, hívja az országos főkapitányt. Halló, Bencze Jóska? Figyelj Józsikám, azt kéri a Pista, tudod, a Gyenesei, hogy azonnali és hatékony intézkedéssel állítsátok elő az elkövetőket, mielőbb tisztázzátok a történteket, és pontosan tájékoztassátok a lakosságot, ezzel is enyhítve az ügy körül kialakult feszültséget.

Értettem, válaszolja Bencze főkapitány úr, s boldog, mert végre főnöke szavaiból ő is tudja, mi a teendője. Eddig csak ott őrölte magát, hogy vajon mi ilyen esetben a dolga egy országos főkapitánynak. Máris hívja a Veszprémi főkapitányt. Halló, főkapitány úr? Tudom, hogy vasárnap van, de nagyon fontos lenne a dolog. Azt kéri a Draskovics Tibi, hogy Gyenesei Pista kérésnek tegyetek már eleget és azonnali, és hatékony intézkedéssel állítsátok elő az elkövetőket, mielőbb tisztázzátok a történteket, és pontosan tájékoztassátok a lakosságot, ezzel is enyhítve az ügy körül kialakult feszültséget.

Ezt tekintsétek egyébként parancsnak.

A megyei főkapitány is megnyugszik. Ott ült beosztottjai körében és fogalma sem volt eddig mi is a teendő ilyen helyzetben. Megkönnyebbülten felsóhajt ő is, na végre, elmondták, mit kell tenni neki.

Azért nagyon remélem, nem így működik ez a dolog a bűnüldözés kapcsán sem. Inkább arra gondolok, Gyenesei úr részéről ez egy a sajtónak szóló önfényező piár fogás. Méghozzá egy nagyon ízléstelen fogás.