Miközben Tatárszentgyörgyön egy a rasszizmus elleni néma tüntetéssel felérő temetés zajlott, közben jó szívvel gondolhattunk arra, hogy Bencze főkapitány úr immáron sokadszor nyugtatott meg bennünket, hogy közel állnak a megoldáshoz.  Mármint annak kiderítéséhez, hogy kik követték el az utóbbi hónapok legtitokzatosabb és egyben legaljasabb gyilkosságait, és fegyveres támadásait több faluvégi cigány család ellen.

Tényleg, kik lehetnek azok, akik életfogytiglani büntetést kockáztatva éjjel megtámadják a cigánysorok legszélső házait, s leöldösik a teljesen vétlen romákat? Milyen lények ezek? Rendőrségi zsargonnal élve, milyen úriemberek?

De nyugodjunk meg, hamarosan megtudjuk a választ, Bencze úr szerint ugyanis nem soká elfogják a tetteseket.

Ugyanis már nagyon sokat tudnak róluk. Szinte mindent.

A profilalkotás és a bizonyítékokról alkotott szakértői vélemény is "abban erősít bennünket, hogy közel járunk az elkövetőkhöz" - nyilatkozta a romák ellen elkövetett erőszakos cselekményekről Bencze József országos rendőrfőkapitány az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn.

Ám a műsorban tett konkrét kijelentéseiből viszont inkább arra lehetett következtetni, hogy sem neki, sem a beosztott ötven fős elit állománynak valójában fingja sincs arról, kik követhették el ezeket a bűntetteket.

Közlése szerint "nem biztos, hogy kizárólag csak az etnikai verziót kell lenyomozni", az ilyen indítékot csak az elkövetők elfogása és a motívumok felderítése után lehet kijelenteni.

Ez minden, csak nem egyenes beszéd. Ez arra utal, hogy még csak nem is sejtik, mi lehetett az indíték.
Azt is mondta: "túl erős lenne'" sorozatügynek nevezni az ötventagú nyomozócsoport alá összevont 16-17 ügyet. Az országos rendőrfőkapitány, aki a konkrétumokkal kapcsolatos kérdéseket elhárította, a romák ellen elkövetett támadásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: négy-öt ügyben, "valamilyen hasonlóság mutatkozik".

Vagyis, ha megpróbáljuk összerakni egy profilalkotás keretében a főkapitány kijelentéseinek a lényegét, az a fajsúlyos gondolat világlik ki belőle, hogy „valamilyen” hasonlóság mutatkozik néhány ügy között.

Valamilyen hasonlóság! Rögtön eldobom az agyam. Az ötven szuperrendőr több hónapi nyomozás után még azt sem tudja, mik ezek a hasonlóságok és mely ügyek között állnak fenn!

Pedig akad ám jó néhány hasonlóság egy laikus számára is.

Hétvégén éjszakai órákban támadnak, a cigánytelep legszélső, rosszul megvilágított házai ellen, Molotov-koktéllal, vadászfegyverekkel követik el a „kifüstölést.” Előzetesen a terepet gondosan felmérik.

Aj be kár, hogy nem lehet ezt az egészet ráfogni néhai Pusoma Dénesre! Ő ugyanis, amikor hosszú hercehurca után kiderült az ivádi emberölésben az ártatlansága, s az is nyilvánvalóvá vált, hogy ennek ellenére a Magyar Állam kizárólag őt hibáztatja azért, hogy hagyta magát ártatlanul elítéltetni - öngyilkos lett. Vagyis, bár most is ideális tettes lenne, de sajnálatos módon ki kell őt zárni a profilalkotás nehéz, ám szép folyamatából.

Ígéretes szálként jöhet figyelembe viszont Kaiser és Hajdú profilja, akik olyan ellenszenvesek a hazai zsaruk számára, hogy nagyon is el lehet képzelni róluk, hogy ilyesmiket követnek el. Na persze tény, ők a pénzre utaznak elsősorban, tehát nem tudni miért kockáztatnának életfogytiglani büntetést egy faluszéli porta mélyszegény lakóinak likvidálásáért?

Én erre nem tudom a választ, de majd a sztárbíróink szépen kitalálják. És persze segíti majd őket ebben egy tízegynéhány millióért,a csókos haverokkal elkészíttetett animáció, miként "segítette" a móri bankrablás esetében is.

Ha pedig később kiderül, hogy Kaiserék még sem lehettek a tettesek, mert például megdönthetetlen alibijük van – börtönben ültek éppen -  hát még mindig rá lehet kenni az egészet a tarnabodi cigányokra. Igaz, a tarnabodi lövöldözéssel gyanúsítottak nem lehettek a tatárszentgyörgyi gyilkosok, mert ők is ültek, de a hozzátartozóik bizony szóba jöhetnek.