"Ám e pillanatban doktor Rosdy Tamás ügyvéd halált megvető bátorsággal puszta kézzel áttöré a többsoros aczélkordont, és a reszkető, sáppadtan álló miniszterelnök orczájába kiáltá - Gyurcsány takarodj! Bár akkor még az ÁVH-s horda túlereje a bátor harczost egy kollaboráns provokátor szőke hölgy segítségével legyőzé és megbilincselé, majd őt később a komcsi pribékek a tömlöczben testüregi vizsgálatoknak is aláveték, de megtörni végleg nem tudák...A fővárosban ezen események nyomán kibontakozó forradalmi folyamatot már megállítani nem sikerüle. A nép végleg föllázada. Morvai Krisztina, Vona Gábor és magukfajta bátor irreguláris seregei, daczolva a füstbombák pergőtüzével a Bazilikánál kikiálták a magyar függetlenséget és a népnyúzókat végleg elkergeték. Az egykori kormányfőről pedig – Mátyás, az igazságos mintájára - mindössze az marada fönn, hogy Gyurcsány a hazudós.”

Ismerve a magyar történelemírás szép hagyományait, talán valahogy így fog majd a magyar történelemkönyvekbe bekerülni az a 2009. márciusi eseménysorozat, amely végül is Gyurcsány Ferenc váratlan (?) lemondásához (?) vezetett.

Bizonyára szó esik majd arról is az annalesekben, hogy a forradalmi események egyébként igazából már Orbán Viktor sodró erejű, kemény évértékelő beszédével elkezdődtek. Kár, hogy nem emlékszem már semmi lényegesre abból, hogy miket mondott.Inkább arra, hogy miket nem mondott.

De egyelőre, azt gondolom, korai a most zajló márciusi ifjúsági forradalmi napokról mérleget vonni, hiszen egy ilyen jelentős esemény helyes történelmi megítéléséhez némi időtávlat szükséges, ami most még hiányzik.

Az is lehet például, hogy a mérvadó történészeink utóbb majd úgy fogják látni mindezt, hogy valójában Gyurcsány egy sajátos hatalomátmentési kísérletéről volt csupán szó. Vagyis ahogy korábban megpuccsolta a gazdáját, Medgyessy miniszterelnököt, most, a világon egyedülálló módon, megpuccsolta önmagát. Természetesen Magyarország érdekében. (Vastaps.)

Mindenesetre azt a célt, hogy most megint ő tematizálhassa egy jó darabig a közbeszédet, vastagon sikerült elérnie.

Most majd mindenki ötletelni fog, neveket dobnak be a köztudatba, s neveket hajítanak ki onnan. Lehet, hogy valamelyik kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyt is indít Csillag születik, Sztárgyár, vagy valami hasonló frappáns elnevezéssel. A hazai politikai elit erkölcsi állapotát ismerve az sem lenne rossz elnevezés egy új miniszterelnök kereséséhez, hogy Ön is lehet milliomos. Pontosabban milliárdos.

Abba a csapdába viszont most nem esnék be, hogy én is találgatni kezdjek, vajh ki lenne alkalmas. Úgy gondolom, egyébként sincs ennek már túlontúl nagy jelentősége hazánk jelenlegi állapotát tekintve. Tőlem lehetne Terry Black, vagy akár az amstetteni rém is.

Egy dolog viszont sajnos máris biztos. Ezzel a bejelentésével Gyurcsánynak sikerült a válság kitörése óta tapasztalt kormányzati töketlenkedést is újabb hetekkel meghosszabbítania. Miközben állítólag éppen ilyesmitől félti a hazáját