Ezt nem csupán abból gondolom, hogy a miskolci kapitány már korábban pedzegetett ilyesmit, s mi több, a Word nyelvhelyesség ellenőrző program sem húzta alá pirossal ezt szót, mint helytelen nyelvi kifejezést. De most már az ÉS is megerősített engem ebben a hitemben, hiszen újabban ez a hetilap is a fenti állítást sulykolja. Aki nem hiszi, csak tekintse meg az újság múlt heti és e heti számában a Páratlan oldalt, mindkettőben megtalálható Fecske aláírással „A nép szava” című cikkecske. A nyomaték kedvéért kétszer is leközölt nyúlfarknyi írás szerint egy ember a buszon sztentori hangon helyesli az út melletti palánkon látott olajfestékkel felmázolt feliratot, miszerint: Igenis, van cigánybűnözés!!!

Bizonyára ez zavarhatta meg kissé az elméjét a különben nagyszerű ombudsmanunknak is, amikor olyasmiket mondott az FN hírportál újságírójának: „Nemrég beszélgettem egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal. Ebből a beszélgetésből kirajzolódott a kimondhatatlan: a „cigánybűnözés” profilja. Ez a megélhetési bűnözés sajátos fajtáit jelenti: a színesfémlopás és -gyűjtés, a megélhetési célú termény- és eszközeltulajdonítás a biciklitől az anyacsavarig. Másrészt itt gyakori a kollektív elkövetés, egy kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról van szó, szemben a magyar társadalom nagymértékű individualizáltságával.

Félreértések elkerülése végett a nyomaték kedvéért én is még egyszer megismétlem, mindezen eszmefuttatás Szabó Mátétól származik, s nem a szépemlékű Kurucinfon olvastam. Dr. Szabó sokkal cizelláltabban is fejezte ki magát.

Ám a politikatudomány doktora e téma kapcsán mondott még mást is: „Na most, ha van egy bűnmegelőző funkciónk, amit felvállalunk, akkor, ha látjuk a bűnöző profilt, arra figyelmeztetni kell a lakosságot, és világosan nevén kell nevezni. Én nagyon örülök, amikor a kisebbségi biztos és az adatvédelmi biztos bilaterálisan meg akarják oldani a kérdést, de ezt a többségi biztos, azaz jómagam nélkül nem lehet. Mert a magyar társadalom többségének az az érdeke, hogy ha fenyegeti valamilyen specifikus bűnözői csoport, akkor arra hívják fel a figyelmét.

Drága tesókáim, ide a rozsdás bökőt, számotokra tutira nem világos, hogy ez a csávó miről is vakerált!Hát megpróbálom lefordítani. Szóval az a lényege, hogy a cigányok bazmeg kajakra bűnözői profilok, mondhatni szinte egy törzsi csoport, egy kollektív megélhetési bűnszervezet, akiket a nevükön kell nevezni, csórókáim. Bilaterálisan. Ti is arra gondoltok, hogy tán kissé be lehetett rúgva az ombudszmanus úr, amikor mindezeket összehordta? Ugyanis tapasztalati tény, hogy egy rendes magyar ember cigányozni, zsidózni csak alkohol hatására szokott. Józanul szinte soha.

Állítólag, amióta Szabó úr gépkocsijába beleszaladt valami bv autó, azóta vannak nála, ezek a mentális problémák. Amikor az újságíró megkérdezte, hogyan történhetett az a karambol, erre is sajátságos válaszokat adott. „Nekem három elméleti elképzelésem van a balesetről. Az egyik kauzális, vagyis oksági: olyan funkciót tölt be, mint a Keresztapa című filmben a levágott lófej. És én a büntetés-végrehajtással szembeni aggályaimnak két nappal korábban hangot is adtam. A másik elképzelésem a balesetről ontológiai: a szükségszerűség és a véletlen dialektikája, amely a véletlent is szükségszerűnek mutatja be. A harmadik pedig teológiai: Szent Adorján a büntetés-végrehajtás védőszentje megharagudott rám a bejelentés miatt és úgy intézte, hogy ilyen véletlen adódjon.

Mintha nem lenne minden rendben Szabó Máté úrnál. Átmenetileg talán kis pihenésre szorulna. Mondjuk a Kaposvári Börtön egy déli fekvésű celláját javasolnám kiutalni a számára. Ahol kauzális, ontológiai és teológiai szinten újra átgondolhatná a levágott lófejjel és a cigánybűnözéssel kapcsolatos kissé zilált teóriáit is.