Ha egy nyilvános ház veszteséges, akkor nem a bútorokat kell kicserélni, hanem a kurvákat. Az MSZP korábban inkább a bútorokat cserélgette, most viszont végre belátva eme ősrégi bölcsesség igazságát, a kuplerájt személycserékkel próbálja rentábilisabbá tenni. (Persze azért, kerül, amibe kerül, a bútorokat is újra kicseréli.)

Ez a próbálkozás lenne az úgynevezett szakértői kormány alakítása.

Gyakori élcelődés tárgya, hogy ha most szakértői kormány alakul, akkor a korábbi vajon milyen volt. A tények, az ország helyzete önmagukért beszélnek: az előző nem volt szakértői, hogy egészen finoman fogalmazzunk. Bár végül is annyi szakértő azért abban is tárcát kapott, mint a mostaniban. Hiszen Gráf legalább ért a mezőgazdasághoz, Székelynek orvosi diplomája van, Draskovics jogvégzett, Hiller Pisti pedig tanárember, és hát persze Szekeres is… Illetve bocs’, pardon! Ő az, aki egy napig sem volt katona Veres Péterhez hasonlóan. (Nem tudom, ki emlékezik még a híres népi íróra? Ő volt az, aki a honvédelmi minisztersége idején, 1947 márciusától 1948 szeptemberéig a hadseregben bevezette a tegezést, s azt a katonai köszöntést rendszeresítette, hogy adjon isten, fogadj isten.)

A korábbi kormányban tulajdonképpen szakértőnek volt nevezhető a sok-sok éves államigazgatási tapasztalatokkal rendelkező Kiss Péter és Gyenesei István is.

De mitől is lenne szakértői kormány a mostani? Tán attól, hogy Szekeres benne maradt?

Az újonnan beválogatott állítólagos szakértők közül az egyik miniszterjelölt viszont máris visszalépett, pedig ő aztán biztosan szakértő volt a maga nemében, abban az értelemben, ahogy a közmondás tartja, miszerint rablóból lesz a legjobb pandúr. Hiszen a vállalkozásait gyakran kísérte kartellozás, ami ugye nem más, mint a tisztességes piaci verseny jogellenes befolyásolása, s az állami források magáncélra történő tudatos megkárosítása.

Ezzel kapcsolatban nyilatkozta ma reggel a Napkeltében az MSZP alelnöke és szépreményű jövendőbeli frakcióvezetője, amit érdemes szó szerint idézni. „Nem mindegy az, hogy valaki tud arról, hogy a cégével kapcsolatban folyik valami, vagy tud-e arról, hogy a cégénél mi történt.”

Ha ez a dodonai mondat netán tán azt jelentené, hogy a cégvezető nem biztos, hogy tudta, konkrétan az adott esetben miről volt szó a cégénél, akkor jogos a kérdés, vajon mitől ismerte volna fel egy ország sokkal fajsúlyosabb problémáit? Ezt Mesterházy Attila úrtól nem kérdezték meg, de ő sem firtatta tovább. Mint ahogy nem került szóba az sem, hogy mennyire néznek utána egy miniszterjelölt előéletének. Most pedig már mindennek nincs is sok értelme, hiszen Vahl Tamás úr a jelöltségtől visszalépett. Őt legfeljebb jövőre a fideszes Balsayék fogják majd minderről alaposabban kikérdezgetni.

Az új kormány szakértőisége azt hiszem azért a 29 éves Ficsor Ádámnál csúcsosodik ki, aki igencsak alkalmas lehet a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztra, hiszen 2004 októberétől 2006 júniusáig az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárságának titkárságvezetője, 2006. július 1-től az FVM szakállamtitkára volt. Miután pedig Gál J. Zoltán 2008 januárjában családi okokra hivatkozva távozott posztjáról, ő lett Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke.