Olvasgatom a Népszabadság mai számának második oldalát, ahol Vidorné dr. Szabó Györgyi MSZP-s honanya mosolyog ránk abból az ünnepi alkalomból, hogy jól megkurtították a gyereket vállalók pénzbeli juttatásait.
A szociknak tutira kiváló érzékük van a kádereik megválasztásához. Különösen a nevükhöz. Nomen est omen. A pökhendi szóvivő nyákos nyakas Nyakó még csak-csak elment, ám aztán jött a baljós nevű BAJnai, később pedig a Guiness-rekordok könyvében is eséllyel bekerülő Kivágó Iván Györgyné, aki – miután kétszer tett esküt egymásután, miközben Demszky rendszerváltó finnyásan befogta a fülét – az őt ért méltatlan támadások miatt hozzávetőleg öt percig volt fővárosi önkormányzati képviselő. Aztán, miután jól kivágta a rezet, sértődötten távozott, némi kis lóvéval, még egy nagy csokor virággal.
Bajnai Gordon viszont valószínűleg majd egy évig hozza ránk még a bajt. Azt viszont nem garantálom, hogy a végén őt is virággal búcsúztatják. Akárhányszor tesz is még esküt addig.
Na most meg jön ez a Vidorné akárkicsoda, és vidoran azt a rettentő nagy okosságot közli velünk, hogy „Azzal, hogy csökkentettük a gyes idejét, csak a három követelmény egyikét teljesítettük. Szükség van még a gyermekek megfelelő színvonalú napközbeni ellátására (bölcsőde, óvoda), illetve megfelelő munkahelyekre, ahová visszatérhetnek az édesanyák. Ahhoz, hogy eredmény legyen, ennek a három feltételnek együttesen kell teljesülnie.”
A vidoran vigyorgó Vidornénak miközben ilyesmiket mondott, tán eszébe sem jutott, hogy mi lenne, ha megfordítanák a sorrendet, s a reformjaikat nem a gyes idejének csökkentésével, hanem például bölcsődék építésével, vagy a munkahelyek teremtésével kezdenék. Mert azok nincsenek. Se bölcsőde, se munkahely.
Ám mint a viccben: a többi az stimmel.
Friss kommentek