Ki nyerte a 2009 - es EP kampányt a Cigány politológus szerint? – kérdezi cigányblogjában Balogh Artúr.

S menten válaszol is: naná, hogy a Jobbik!

Nem akarom elvitatni Artúrnak azt a jogát, hogy rangsorolja az EP választásokra készülő pártok kampányainak minőségét, s bizonyos osztályozási szempontok alapján kijelentse, hogy neki melyik banda propagandalózungjai, plakátjai, klipjei, stb, tetszenek a legjobban.

Mint ahogyan bizonyára abban sem tudnék vele érdemben vitatkozni, hogy a Kombiné, kombiné, csipkés kombiné kezdetű műdal, vagy Beethoven Sors szimfóniája-e a nagyobb zenei teljesítmény. Ízlés dolga.

Azon azonban mégis elcsodálkozom, hogyan lehetséges, hogy a diktatúrák közhely-nyelvezetének a koppintásával létrejött primitív Jobbik kampányfilm egy magát hangsúlyozottan cigánynak valló embernek ennyire elnyerte a tetszését, hogy mind közül ezt tartotta a legjobbnak.

Nem mintha esztétikai szempontból a többi párt produktuma ennél színvonalasabb lenne. De legalább nem ilyen agresszívan uszítóak. Inkább olyanok, mint egy gumiszoba leszedált lakójának megszólalásai a hatodik nyugtatóinjekció után.

„Lenyűgözve bámulom, és hallgatom a Jobbik legújabb piros-fehér-zöld színekben pompázó kampányfilmjét. (A nem EU-konform Árpád-sáv egyelőre rafkósan talonba téve!)” – írtam néhány napja a Jobbik kampányfilmjéről.

„Ez elment tanulni, ez művelte a földjét, ez alapított egy kisvállalkozást, ez napi tíz órát dolgozott, ez az icike-picike meg mindent ellopott. De ennek most vége. Itt az új erő, jöjjön végre a Jobbik, megvédjük a magyar földet. Rendet, csendőrséget, adózzanak a multik. Börtönbe a felelősökkel Mert Magyarország, a magyaroké.  Június 7-én szavazzon a Jobbik listájára.”

S mindeme emelkedett duma közben lecsap az a bizonyos rendteremtő csendőrököl. Az „icike-picike” kékszínű tolvajokra, a magyar föld elorzóira, az adócsaló multikra, vagyis a „felelősökre”, akiknek mind rács mögött a helyük. Börtön, gulág, átnevelő munkatábor, ilyesmi.

Reszkess, te sötétben bujkáló!

Miért vagyunk mi ennyire hiszékenyek és ennyire feledékenyek?

Itt izmosodik, erősödik az orrunk előtt egy a demokrácia játékszabályait hol burkoltan, hol egyre nyíltabban kijátszó, s magát eközben demokratikus pártnak nevező csoport, amelyik egyre kevésbé kódoltan a nacionalizmus és a szocializmus eszméinek összezagyválásával próbálkozik ismét. Szociális demagógia, homofóbia, a magyar „munkások” (földművesek, kisvállalkozók) védelmének, a „létbiztonság megteremtésének” hangoztatása, zsidó- és cigányellenesség, antiliberalizmus, szociáldarwinizmus, etc.

Vagyis tömören kifejezve: nemzeti szocializmus. Még tömörebben: fasizmus.

Amennyiben van elég türelmünk a párt eszmei holdudvarát képező, híveit tömörítő médiumok, internetes portálok között körülnézni – pl. Szent Korona Rádió, Kurucinfo stb. –, s különösen a kommenteket olvasgatni, akkor a kampányfilmben felsorolt - és sugallt - gondolatok közül szinte valamennyivel töményen szembetalálkozhatunk.

Na mindegy, bízom azért abban, hogy a Jobbik (Balogh Artúr fejében is) csak a kampányt nyerte meg, s nem a választásokat.

Egyelőre.