Bajnai Gordon, az MSZP kormány miniszterelnöke kedden megkapta az új típusú influenza elleni védőoltást a Parlament orvosi rendelőjében.

A híradás szerint a miniszterelnököt az oltás előtt a parlamenti orvos kikérdezte egészségi állapotáról, és az oltási könyvébe is bekerült, hogy beadták neki a vakcinát. Az olvasók tájékoztatása még arra is kiterjedt, hogy a H1N1 elleni szérumot a kormányfő vitte a rendelőbe.

A tudósításhoz mellékelt fényképen jól látható, amint a kormányunk feje derűsen mosolyogva tűrte, hogy a tábori felcser kinézetű úriember belebökje az injekciós tűt a jobb felső karjába.

Vizuálisan bizonyára sokkal látványosabb lett volna, ha a vakcinát Bajnai úr altestébe adják, de ne legyünk telhetetlenek. Majd, ha Lendvai Ildikó kerül sorra.

Azt viszont nem tudom, mert ezt az mti már nem árulta el, hogy aláírattak-e vele egy olyan nyilatkozatot, miszerint az oltóanyagot a saját felelősségére fecskendezik beléje

Mindenesetre megnyugtató, hogy bármekkora járvány is fog itt tombolni hamarost, az ország most már nem marad majd semmiképpen irányítás nélkül. Ha kilencmillió kilencszázezer kilencszázkilencvenkilenc ember beteg is lesz, vagy netán el is patkol mind egy szálig, az ország akkor sem kerülhet komolyabb bajba. De mi van, ha épp’ az betegszik meg, akit beoltanak?

Érdekes dilemma ez. Ha az oltóanyagnak semmilyen veszélyes mellékhatása nincs, akkor miért kellene mégis bármilyen felelősségelterelő nyilatkozatot aláírnom?  Kell-e egyáltalán?

Ezek kérdések. Ami viszont tény, dübörögve beindult – na most sem a gazdaság – az állami propaganda gépezet. Ez érthető is, hiszen a gondoskodó államunk egy offshore cégen keresztül milliárdokat költött erre a szerre, s most meg nem kell a kutyának sem. Ha a nyakukon marad a készlet, valahogy úgy járunk, mint Deutsch Tamás a pályabeléptető rendszerrel.

Ezért aztán folyamatosan ijesztgetni kell az embereket. Ahogy a szociknál szokás: reggel, éjjel meg este. Rémísztő képet kell festeni a külföldön történtekről. Például Ukrajnáról.

S mindebben éppen az a Székely Tamás jár az élen, éppen az a miniszter, aki néhány napja rémhírterjesztésért tett feljelenést a legfőbb ügyésznél az új influenza elleni vakcinával kapcsolatban az interneten és a sajtóban terjesztett hamis, alaptalan állítások miatt.

Ma a miniszter úr a sajtón és az interneten át megrendülten közölte a néppel, hogy egy 15 éves szolnoki beteg sertésinfluenzában halt meg. Bár a boncolási jegyzőkönyv csak csütörtökre készül el. Székely Tamás ettől függetlenül már határozottan kijelentette: a gyermeket az új típusú influenza újabb áldozatának tekintik. (Ezekután mer-e majd a boncolóorvos más eredményre jutni?)

A pökhendien prejudikáló miniszter persze jobban tenné, ha megalapozatlan ijesztgetés helyett egyenes választ adna mindazon rengeteg kételyre, amelyik az emberekben él az oltással kapcsolatban. Tényleg nincs-e, akár évtizedek múlva jelentkező – mellékhatás? Mit csináljanak a pár hónapos csecsemővel, oltassák-e magukat a terhes anyák? Tényleg követelhet-e az oltást beadó orvos felelősségvállaló nyilatkozatot?

Egy idézet Keszthelyi Gyula háziorvos mai blogbejegyzéséből (Igaz - nem igaz/True - Not true): „Ez idáig senki nem mondta ki, nem írta le, hogy vajon kit terhel a felelősség az oltással kapcsolatos esetleges szövődményekkel összefüggésben. Komoly problémát okoz az, hogy a vakcinálás egy speciális „beavatkozás”, amelynek szövődményei, káros hatásai általában nem azonnal jelentkeznek, hanem több év, netán évtized elmúltával.”

Mindenesetre a mokkában ma reggel az hangzott el, hogy gyermekeket az iskolában oltanak, de ehhez kérik a szülő beleegyező nyilatkozatát.

Székely úr, ha beleegyezem és a gyermek beteg lesz, vagy nem egyezem bele és a gyermek azért lesz beteg, a jogi és erkölcsi felelősség is mindkét esetben az enyém?

Beütöttem a keresőbe, hogy H1N1. Ötvenhétmillió találat jött ki. Nem tudom, hányban van benne a kérdéseinkre elfogadható válasz.