Az ókori hősi eposzokban megénekelt történésekkel vetekedő írást közölt a Szent Korona Rádióra hivatkozva a kuruc.info – Interjú egy Bábonyban harcoló ellenállóval, címmel. A Szent Korona Rádiónak a kuruc.info megfogalmazása szerint „az egyik résztvevő hazafi” nyilatkozott

Azt hiszem ennyire nagy szolgálatot még sohasem tett a hazai cigányságnak ez a szélsőjobbos portál, amikor ezt a sztorit kritika nélkül leközölte.

Az interjú alapján egyértelműen tisztázódni látszik, hogy vasárnap kik is provokáltak, kik is szították újra azt a feszültséget, amelyik az előző napi Jobbik lakossági fórumon alakult ki a gárdisták és a romák között.

Részlet az interjúból:

„A Magyar Gárda néhány helyi tagja keresett meg minket, tájékoztatva arról, hogy Sajóbábonyban az előző nap folyamán a Jobbik lakossági fórum főszervezőjét támadás érte és a helyi cigányok részéről durva fenyegetések hangzottak el. A Magyar Gárda tagjai megkértek minket, hogy ha tudunk, menjünk le és segítsünk a megfenyegetett magyar embernek és családjának. Itt kiemelném, hogy nem vagyunk a Magyar Gárda tagjai. Aznap késő délután elindultunk, de a 26-os főút és a sajóbábonyi bekötőút kereszteződésénél a rendőrök már megállították az autókat, azonban a mi két autóink minden nehézség nélkül bejutottak az úton. Mivel korábban értünk oda, mint a Magyar Gárda többi tagja, így a falu bejáratától kb. 300 méterre, még a bekötőúton álltunk meg az autókkal. Ameddig vártunk, három másik autó is megérkezett, melyben a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek, majd megálltak és beszélgetni kezdtünk. Ez a részünkről hiba volt, mert a sajóbábonyi cigányteleptől kb. 200-250 méterre, tehát látótávolságra álltunk. Ezt pedig a cigányok észrevették, majd néhány perc múlva már hangos fenyegetések hangzottak el. Azt is lehetett látni, hogy nagy mozgolódás van náluk.”

Elsősorban az általam dőlt betűkkel kiemelt részre hívnám fel a figyelmet!

A látszatra sem adva, nem az „új”, hanem a betiltott gárdát említi több esetben is az interjúalany. Érdekes hír az is, hogy őt és társait a rendőrök simán odaengedték a cigánytelep közvetlen közelébe. Megtudhatjuk az interjúrészletből azt is, hogy az összetört autóban ülő sértettek is kéretlen vendégként gárdaszimpatizánsok voltak. Természetesen az interjúalany arról nem beszél, hogy az öt gépkocsi az utasaival együtt miért is ment a cigányok lakta házaktól 2-300 méterre lévő bekötőúthoz, mi keresnivalójuk volt ott? Ott akartak a lakossági fórum főszervezőjén segíteni? Avagy tán csak nem az ott lakó romákat akarták irritálni, önbíráskodni? Kik ülhettek ezekben az autókban?

A meginterjúvolt gárdaszimpatizáns a történet befejezését is oly módon adta elő, amelynek hallatán nyugodt szívvel kijelenthetjük: Háry János hozzá képest amatőr kezdő hazudozó volt.

„Mindössze három fővel indultunk az ellentámadásra. A helyzet úgy nézett ki, hogy az álló Suzukit körülvették a cigányok és minden oldalról ütötték-verték. Láttuk azt, hogy a szamurájkardok és a balták már többször lecsaptak az autó ablakaira, illetve ki lehetett venni, hogy az utastérbe is beszúrtak. Nekünk a Suzuki hátsó része felől kellett beverekedni magunkat, hogy rést tudjunk nyitni az autónak, hogy el tudjon jönni. Amikor mi elindultunk a felmentésre, az autó körül már bezárult a kör. Mivel a Suzukihoz nem jutottunk, így ezt a kört meg kellett bontanunk. Ez csak úgy sikerült, hogy bevívtuk oda magunkat, fegyvertelenül, mindössze az ökleinket használva. Amikor az autó csomagtartójához értünk, akkor már rést nyitottunk a körön, mert sikerül pár cigányt kiütni. A cigányok egy-két percig megdöbbentek azon, hogy teljesen váratlanul ellentámadás indult. Emiatt néhány pillanatra megálltak és ezt használta ki a Suzuki sofőrje, akinek sikerült így kiszakadnia a cigányhorda gyűrűjéből. A döbbenet azonban nem tartott sokáig és megint felmérték a helyzetet, hogy csak hárman állunk szemben fegyvertelenül, a 40-50 fő felfegyverzett családtagjukkal. Ekkor akartak nekünk jönni, de megjelent három rohamrendőr és azonnal a cigányok első sorainak rohantak és elkezdték visszaszorítani őket.”

Tehát, figyeljük csak miket is hord itt össze ez az ellenálló! Hárman pusztakézzel vették fel a harcot a 40-50 főnyi, szamurájkardokkal, vasvillákkal, botokkal és baltákkal felfegyverzett dühödt romával. És nem csak, hogy szembeszálltak velük, de a megtámadott Suzukit ki is sikerült szabadítaniuk. Ugye nagyon hihető történtet?

Ám akad még ebben az interjúban azonban még egy nagyon érdekes momentum! Ugyanis egyetlen szó sem esett arról, hogy a nagyszámú támadó cigány közül bárki is a „magyarok legyilkolásával” fenyegetőzött volna. Márpedig jelenleg a pártatlan igazságszolgáltatás részéről éppen ez fő vádpont a letartóztatott romák ellen.

Remélem, hogy a sajóbábonyi cigányok megrendszabályozásában utóbb oly bátor és határozott rendőrség is felfigyel e hazafi szavaira, és eme modern Herkuleseket kihallgatja majd, és felteszi nekik azokat az alapvető kérdéseket is, amelyeket a Szent István Rádió elmulasztott.

S, mielőtt valaki megint szándékosan félreértene. Én nem azokat a cigányokat akarom a bűnük alól mindenáron feloldozni, akik a gépkocsit megrongálták. Csak szeretném, ha a rendőrség valóban utánajárna e különös történet minden részletének, részrehajlás nélkül.