Nincs új a nap alatt, tartja a mondás. Ez alighanem a mostani választási kampányra is igaz. 

A lényeg úgyis mindig ugyanaz, hogyan lehet az ellenfelet – ellenséget – minél inkább lejáratni, nevetségessé tenni, megalázni kifigurázni.

Ennek érdekében a művészetet is felhasználják, pontosabban inkább a magát művészetnek álcázó és hazudó gagyí giccset. Most például egy Debrecenben  több mint kétszázmilliós uniós támogatással átadott ötcsillagos szálloda falán látható a délceg huszárként lóháton pózolva a szemüveges Kósa Lajos polgármester Simonyi óbester és kompániája körében.

A diktatúrákban az ilyesféle ábrázolási módokat inkább a nagy vezér dicsőítésének szolgálatába szokták állítani. A vezér kislányt ölel magához, a vezér megszemléli a termést. A vezér hívei körében magyaráz. A vezér lóháton bevonul valahová.

A demokráciában azonban nem divat egy vezető személy ilyetén idealisztikus ábrázolása. Legfeljebb halála után. Ám, ha mégis megtörténik, inkább kifigurázó, parafrazeáló, lejárató célzattal.

A Civishír.hu mai tudósítása szerint

"A képet Boros József tulajdonos rendelte meg Boros Gyula veszprémi festőtől. A körülbelül 11,5 m x 2,5 m-es műalkotást a megnyitón meglepetésnek szánta."

Szerintem a szövegben a „meglepetésnek szánta” kifejezésen van a hangsúly.

Jellemző egyébként, hogy ezt a hírt a kuruc.info vette át legelőször. De várható, hogy hamarosan elönti az egész magyar sajtót. Kósa Lajosról nem is oly régen egyébként már egy mellszobor is készült, hasonlóan furcsa körülmények között.

De sokan Emlékszünk még a 168 Óra  által annyira futtatott Orbán- Torgyán kormányt megörökítő – primitív szocreál stílusú – festményre, vagy inkább mázolmányra is.

Az is egy megrendezett műbalhé volt.  Azt próbálták akkor elhitetni, hogy a képet az Orbán-kormány rendelte meg húszmillióért.

Egyébként, ha én lennék Kósa Lajos, nekem is lenne jó néhány hasonló színvonalú ötletem a művészet csatasorba állítására a választási kampányban.

Laookon szoborcsoport, ahol a meztelen Mesterházy Attila és Török Zsolt küzdenek a kígyóként köréjük fonódó Fidesz vezetőkkel.

Juhász Ferenc mint táncoló juhász.

A félmeztelen Lendvai Ildikó Delacroix stílusában trikolórral a kezében vezeti szabadságra a nyugdíjasok népét.

Szobor Nyakó Istvánról Rodin Gondolkodója pózában

Gyurcsány táncoló balerinaként, mintha csak egy Degas pasztell lenne.

Vona Gábor sárkányölő Szent Györgyként, ahol a sárkánynak feltűnően nagy orra van, stb.

Persze izléstelenségben, inkorrektségben egyelőre azért a Fideszé a pálma a mostani választási kampányban. A bilincses plakátjaikkal a legalantasabb indulatok kiszolgálására játszanak. S nem veszik észre, hogy ezzel éppen a Jobbikot erősítik.

U.i.: Egyébként kíváncsi lennék, Boros, a szállodatulaj és Boros a művész úr, nem rokonok-e véletlenül. Azt is jó lenne tudni továbbá, mennyit számlázott a föstményért, az uniós keret terhére a piktor?