A barikád.hu számol be a Jobbik közleményéről, miszerint Vona Gábor vasárnap Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településére is ellátogat, hogy tájékozódjon a kialakult válsághelyzetről, és támogatásáról biztosítsa a károsultakat és a segítő gárdistákat, jobbikosokat.
A pártelnök-frakcióvezető 10 órakor érkezik Miskolcra, ahonnan Egyed Zsolt megyei elnökkel indul tájékozódó körútra. 11 órakor Edelényben Molnár Oszkár polgármesterrel és országgyűlési képviselővel találkoznak, majd az árvízvédelemben dolgozó gárdistákat és a Jobbik Ifjúsági Tagozat segítőit buzdítják. 13 órakor Alsózsolcán a párt helyi szervezetének aktivistái tájékoztatják Vona Gábort és képviselőtársát a helyzetről.
Roppant ismerős ez a nyelvezet.
Kádár János elvtárs és csapata is rendszeresen látogattak ide-oda az országban, s szerettek tájékozódni is az aktivistáktól a kialakult helyzetről.
Akkoriban az ország urai soha nem elutaztak valahová, nem elmentek, lementek valamely helyre, nem felkeresték valamelyik települést, hanem ellátogattak oda. Soha nem beszélgettek, hanem tájékozódtak. Természetesen a helyzetről. Ami mint tudjuk, mindig fokozódott.
Mint most Vona Gábor esetében.
Ő is látogat és ő is tájékozódik a helyzetről.
Nézegetem Vona Gábor egyik honlapját és nem akarok hinni a szememnek.
Ott az áll fehéren-feketén, hogy „Vona Gábor, a magyar nemzet kormányfője ezen a hétvégén Borsodba és Szabolcsba látogat, hogy biztosítsa az ott élőket: nincs megállás! A Jobbik nem hagyja magára a vidéken élőket sem!”
Vona Gábor a magyar nemzet kormányfője.
A Jobbik pedig nyilván a haza megmentője. Ők aztán nem hagyják magára a vidéken élőket sem, erre akár mérget is vehetünk.
Legközelebb már talán annak lehetünk tanúi, amint Vona Gábor áll egy búzatábla közepén, s szakértően morzsolgatja a kalászokat, széles mosollyal konstatálva, milyen lesz az idei termés.
Aztán előbb-utóbb láthatjuk majd azt a kedves fotót, vagy videót is, amelyiken gárdistaruhába öltözött aranyos-szöszke kislánykák szaladnak majd hozzá virággal, ő pedig karjába veszi őket.
Egyébként az általuk kultivált adjon az isten!-féle köszönés sem új a hazai közéletben.
Annak idején, amikor Veres Péter kommunista író volt egy ideig – 1947. március 14-étől 1948. szeptember 9-éig – Rákosiék hadügyminisztere, s Péter bátyánk vezetette be a hadseregben agyonisten, fogaggyisten köszönés-formulát.
Vonáék abban is nagyon hasonlítanak a nagy, ötvenes évekbeli elődeikhez, hogy rettentően erkölcsösnek hiszik magukat.
Ahogy Veres Péter megfogalmazta, „a szocialista nem iszik, nem veri a gyereket, se az asszonyt, napszámostársait főleg nem. A szocialista harcol az emberiség jobbik részének jövőjéért, a szocialista ennek köszönhetően jó ember, nála jobb ember nincs is, esetleg a kommunista (de az nem biztos)”
Ami viszont biztos, a jobbikosok is, akárcsak szellemi elődeik, különös anyagból vannak gyúrva.
Friss kommentek