A nap híre, hogy az ex-polgármester, ha szerencsére nem is beadta, de végre visszaadta a kulcsot.

Meggyes Tamás, Esztergom távozó Fideszes polgármestere ugyanis két és fél héttel a választások után sajtótájékoztatón jelentette be, elismeri vereségét, átadja irodáját az új polgármesternek, lemond a hivatali autó használatáról, és nem vállal vezető szerepet a képviselő-testületben – írja az index

Olyan retro-érzésem van, olyan japán-katona fíling.

A fenti hír hallatán az jutott eszembe, amikor 1974-ben a Fülöp-szigeteken felfedezték a japán hadsereg egykori tisztjét, Onoda hadnagyot, aki azt hitte, hogy még tart a második világháború.

Kész szerencse, hogy Meggyes Tamás megvilágosodására nem kellett majd húsz évet várni. Neki elég volt ehhez mindössze két és fél hét. (Tuti, hogy kapott - hogy finoman fogalmazzak – némi kis „ösztönzést” odafentről is erre.)

Szerintem egyébként Meggyes úr, attól függetlenül, hogy rájött ebből a történetből nincs esélye jól kijönni, valójában még most sem érti igazán, mi is volt a probléma az ő viselkedésével.

De hogyan is érthetné? Hiszen a pártja a helyi önkormányzati választásokon (is) kétharmaddal nyert, a tizenöt megválasztott önkormányzati képviselőből tíz a Fidesz-KDNP színeiben került be a városi testületbe, s még egy független személy is a Fidesz támogatását tudhatta magáénak.

Szóval joggal gondolhatta úgy, hogy a fülkeforradalom Esztergomban is lezajlott, ezért még mindig ott is ő az úr.

Mert a kétharmad azt jelenti, ezt tanulta Orbán Viktortól, hogy ennek birtokában azt tehetünk, amit akarunk.

Ám jó lett volna, ha ismeri azt a latin közmondást is, miszerint amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek.

Márpedig ő ebben a sztoriban semmiképpen sem tekinthető Jupiternek.