Mostanában a tanácsadóknak van szezonja. Korábban az őrző-védő szakma volt a menő, na persze nem a feketén minimálbérért foglalkoztatottak szempontjából.
Pár éve viszont kurvára divatba jött a tanácsadás. A minisztériumok ugyan több tucat jogászt foglalkoztattak főállásban, ám mellette még kapcsolatban álltak tíz-húsz ügyvédi irodával is.
De ez volt a jellemző az önkormányzatokra is. Nem sorolom a példákat, közöttük nekem a legjobban Dudogló Pável, Weinek Leonárd parkolási tanácsadója tetszett, aki olyan tanácsokat adott nem semmi pénzekért, pl. miszerint minden probléma az önkorira húlik vissza.
Utódját, Papcsák urat máris az a vád érte, hogy ugyanazt folytatja, s még több tanácsadót foglalkoztat, még több pénztért.
Szóval ez a tanácsadás egy jó biznisz.
Ez adta az ötletet, hogy jelentkezem a köztársasági elnök úrnál hejesírási tanácsadóként.
Havi neto egymillióért – plussz ingyenes telefon- és gépkocsihasználat, halylandó vagyok kötetlen munkaidőben átfésülni az elnök ur irományait, szigorúan hejesirássi szempontból. Igaz, csak nyolc általánost végeztem el, és hejesirásbol évégén kettesem volt (ámdeazonbanellenben félévkor még három alá, csak pikkelt rám a tanárnő mert megfogtam a fenekét!)
Ha Smit úr halylandó engem felfogadni, akkor elkerülhető az ojasfalyta mallőr, mint ami mostt is érte (a mostt azé két té, mer multidő!)
Asztat irta ugyanis a Paprika csárda emlékfalára hogy „Első álamfői látogatásom első álomásán. Köszönettel Schmitt Pál, 2010. szept. 7.”
Szegény elnök úr álmában (bocs': állmában) sem gondolta volna, hogy a rohadék komcsi firkászok több mint fél év elteltével szúrják ki ezt a bejegyzést és kötnek bele. Egy álamellnök sem érthet mindenhez! Ez nem egy jogálami hozzáálás. Ráadásul azt sem vették figyelembe, hogy a nevét viszont hejesen le tudta irni. Ami nem egy könyü feladat.
Ha tanácsadó leszek, lyavasolni fogom egyébként, hogy az új alkotmányban kerüljön is bele, hogy a hejesírási hibák hat hónap múltán elévülnek.
Friss kommentek