Proszektúra

Gyurcsány nagyon jól alkalmazza az állítólag Gábor Zsazsa nevéhez köthető felfogást a médiához való viszonyuláshoz. Miszerint mindegy, hogy mit, csak írjanak rólam. Még az sem baj, ha lekurváznak.

Mostanában nincs olyan nap, hogy ne szerepelne a vezető hírekben. Ráadásul az ügyészség is a kezére játszik, amikor röpke néhány évnyi tépelődés után úgy döntöttek, kérik a mentelmi jogának felfüggesztését.

Gyurcsány a folyamatos róla beszélést a Facebookon és a Kapcsolat.hu-béli blogbejegyzéseivel gerjeszti. (Kot-kot-kot-kot, kotkodács, minden napra egy tojás.)

Az exminiszterelnök minapi blogbejegyzése a „Tagok és vezetők” címmel tulajdonképpen a párton belüli hatalomátvételre irányuló nyílt hadüzenet volt. Az MSZP szegfűjével díszített posztjában azt írta: „ A vezetők egy része boldogtalan a kezdeményezéstől. Ezen nem csodálkozom. Hiszen sokaknak éppen a jelenlegi rendszer változatlanul hagyása lehet a biztosíték arra, hogy továbbra is helyük legyen a párt közép- és felső-vezetésében. Személyesen át tudom érezni a helyzetüket. De ez nem személyes ügy.”

Ebből a néhány sorból és a pártlogó hangsúlyozott szerepeltetéséből is nyilvánvaló volt, hogy Gyurcsánynak esze ágában sincs másik pártot létrehozni vagy ilyenbe belépni. Inkább az MSZP-t próbálja meg el- illetve visszafoglalni, s a maga képére formálni. Akinek ez nem tetszik, annak el lehet menni. Mert ez ugye nem személyes ügy.

A mai, még provokatívabb: „Provokáció” címmel írott blogbejegyzésében pedig már magabiztos fejedelmi többesben fogalmaz, ezzel is kifejezve, nincs egyedül.

„De ha bárki kétségbe vonja küzdelmünk tisztességét, azt, hogy az MSZP-ből csináljunk egy erősebb, demokratikusabb és erkölcsösebb pártot, akkor azzal megküzdünk. Mert egy dolog a politika, és egy másik, ennél fontosabb dolog a tisztesség. Nem engedjük, hogy provokáljanak bennünket. Nem engedjük.”

Vagyis, ha ezt a fellengzősen magasztos szöveget lehántjuk, akkor valami olyasmi a veleje, miszerint azok a rohadékok, akik a szocialista párt el- illetve visszafoglalásában az útjába merészelnek állni, azok provokátorok, akiknek kuss van.

A volt pártelnök miniszterelnök szájából mégis a legszebben talán az a mondat hangzik, amelyik talán emlékkönyvi bejegyzés is lehetne, s egyébként egész életében vezérelve volt: „Mert egy dolog a politika, és egy másik, ennél fontosabb dolog a tisztesség.”