Kivel megy Gyurcsány Görögországba álomnyaralásra? És a Maldív-szigeteki utat kivel osztja meg? Veronikával vagy korábbi szerelmével, Tündével? A szomszédasszony ilyesmin meditált éppen, amikor figyelmeztettem, hogy nem Gyurcsány, hanem Alekosz problémája ez.

De megértem a szomszédomat. Nem csoda, ha összekeveri őket. Újabban nap mint nap csak róluk hallani. S mindig nagyon fontos dolgok történnek velük.

Gyurcsány legutóbb Pápán bölcselkedett, mondván: nagyon fontos, hogy a szocialisták kormányzóképes arculatot tudjanak nyújtani, és felkészüljenek a kampányra. És sokak őszinte bánatára „nagyon remélte”, hogy három év múlva is az MSZP tagja lesz. Mert természetesen ki más is lenne az a bizonyos kormányzóképes arculat, ha nem ő.

A Jobbik pápai elnöke Gyurcsány látogatása alkalmából hangulatos kis csasztuskát faragott az exminiszterelnök számára. „Megkerült a veszett róka, kibujt a budai villából, habzó szájjal fröcsög újra. Nem hátrálunk ti nyomorultak.”.

A nem hátrálunk, ti nyomorultak szövegrész persze ebben a kontextusban plágiumnak tűnik. Ezt nem is oly rég épp Gyurcsány vágta a hatalom szemébe.

De én most nem is Alekoszról, meg Gyurcsányról meg a költői vénájú pápai Jobbik elnökről akartam elmélkedni, hanem a Fidesz kormányzás egy évéről. Ám ez sajnos meghaladja képességeimet. Őszintén bevallom ugyanis, nem tudok eligazodni a talpnyaló és a szidalmazó vélemények tengerében.

Volt alkotmányozási kényszer vagy nem volt? Az új médiatörvényekkel tényleg korlátozták a sajtószabadságot? Lenyúlták a magánnyugdíj-pénztárak pénzét vagy megmentették a tőzsdecápáktól? Jó-e nekünk az egykulcsos adórendszer? Egyáltalán: most akkor vannak megszorítások vagy nincsenek? És így tovább, és így tovább, sorjáznak a kérdések a nyugdíjrendszer átalakításától az egészségügyi rendszer megreformálásáig...

A kormányhű véleményvezérek szerint a Fidesz egy modern, erős új Magyarországot épít, az ellenzék szerint viszont ahová csak lépett eddig, káoszt, rombolást, pusztulást hagyott maga után.

Én meg csak itt lesek ki a fejemből bután. Miközben a gúnyos magabiztossággal vigyorgó Szijjártó Pétertől éppúgy frászt kapok, mint a még gúnyosabb magabiztossággal vigyorgó Horváth Csabától. Náluk már csak a pökhendi, cigányozó, buzizó, pincérruhás Jobbik-legények visszataszítóbbak számomra.

A fülkeforradalmi kormányzásnak talán egyetlen olyan kézzelfogható eredménye van, amit én is fel tudok fogni. A börtönök számának szaporítása. Már 2010 nyarán újranyitották a Solti Büntetés-végrehajtási Intézetet, most pedig a 2009. júniusában bezárt Gyorskocsi utcai börtön felújításával az index szerint további 237-tel bővítették a letartóztatottak férőhelyeit. Ezzel természetesen új munkahelyeket is teremtettek.

A nyugdíjas tűzoltók elmehetnek majd smasszernek.