Nem tudom, dr. Bodonovich Jenő úr olvasta-e Franz Kafka A per című regényét? Felteszem, jogászdoktor, nem a bölcsésztudományokból doktorált, s nem is valami dögész (ahogy a jogásznóta az orvosokat oly kedvesen nevezi).
Mindenesetre, ha ismeri doktor Bodonovich Josef K. történetét, ha nem, a Népszavával szembeni eljárása igencsak emlékeztet a regénybeli per sötét történéseire.
A Népszava főszerkesztőjének, Peter N.-nek írt levelében ugyanis ügyesen kikerül minden konkrétumot, amikor úgy fogalmaz:
„A 2011. június 14-én a Hivatalomhoz érkezett panaszban kifogásolt cikk 2011. június 8-án jelent meg a www. nepszava. hu internetes portálon, Schmitt Pál: erős jellem volt Mádl Ferenc címmel. A cikkhez tartozó kommentek sértő tartalma, Mádl Ferenc és Schmitt Pál köztársasági elnök személyét érintő megjegyzések kivizsgálására indítok eljárást.
Az Mttv 142. § (3)-(9) bekezdések alapján egyeztetési eljárását kívánok lefolytatni, ezért kérem Főszerkesztő urat, hogy a valószínűsíthető érdeksérelem miatt szíveskedjék részemre a cikkhez kapcsolódó kommentek tartalmával kapcsolatos álláspontjáról, valamint a portálon található kommentek moderálási gyakorlatáról a fenti iktatószám megjelölésével tájékoztatni.”
Még szép, hogy nem köti a főszerkesztő orrára Bodonovich doki, mik a sértő tartalmak, megjegyzések, ki az akit „valószínűsíthető érdeksérelem” ért, s konkrétan mi ez az érdeksérelem?. Találja ki a főszerkesztő. De mi van, ha Peter N. szerint nem is léteznek ilyenek? Miért neki kell rájönnie arra, hogy az egyébként ismeretlen panaszos mely kommentek mely megjegyzéseit tartja sértő tartalmúnak és miért?
Olyan ez, mint mikor a bíróságon azt mondaná az ügyész a vádlottnak, vádolom, de nem árulná el, konkrétan mivel.
És mi az, hogy tájékoztatást kér a cikkhez kapcsolódó kommentek tartalmával kapcsolatos főszerkesztői álláspontról? Ha valakinek az a véleménye, hogy Schmitt Pál jellemtelen, miért nem irthatná ezt le szabadon, mi köze lehet ehhez a főszerkesztőnek?
Mindemellett az már nem Bodonovich kolléga hibája, hogy egy olyan jogszabályhely - Mttv.140. § (1) - állítólagos sérelmét hánytorgatja föl a Népszavának, amelyik zagyva, s jóformán értelmezhetetlen szövegével vetekszik új alkotmányunk preambulumával.
„Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők, vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja, az akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, a Biztos Hivatalánál panasszal élhet."
Ha nem Josef K. története ismétlődne ezúttal is, talán meg mernénk kérdezni, mi az a méltányolandó érdek sérelme, ami miatt panasz tehető egy médium ellen? Létezik egyáltalán olyan újságcikk, komment, amelyik nem okoz valakinek valamilyen többé-kevésbé méltányolható érdeksérelmet? Olyan kommentek, mint amik a Népszava kérdéses cikkéhez fűztek, csak kiscserkész szövegek ahhoz képest, amik a Magyar Hírlap Hyde parkjában vagy a Népszabiban szoktak időnként megjelenni. Vidéki portálokról már nem is beszélve. Bodonovich úr alighanem belezavarodna, ha valamennyit a hivatalánál szóvá tennénk, és ki kéne vizsgálnia.
Egyébként pedig, ha jól értem, a Biztos Hivatala csak annak a panasza alapján vizsgálódhat, akit az érdeksérelem ért.
Vagyis ezek szerint személyesen Schmitt Pál fordult hozzájuk panasszal?
Friss kommentek