Mások is mondtak már csúnya dolgokat a magyarokról. Berzsenyi Dániel egyik leghíresebb költeményében azt kérdezte, mi a magyar most. S rögvest válaszolt is. Rút sybarita váz.

Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című írása is sok jó magyar hazafit irritált. Spirónak a Jönnek című verséről már nem is beszélve.

De ők mindezt hangsúlyozottan magyarként tették.

Kertész Ákosnak az Amerikai Magyar Népszavában közzétett gondolatai leginkább ezért elfogadhatatlanok. Ugyanis minden szavából a kívülálló, a magyarságot megvető, gúnyos, számon kérő felsőbbség sugárzik.

Ezért Schmitt Pállal együtt én is azon vagyok, el kell venni tőle a Kossuth-díjat.

Ugyan mi lett volna, ha annak idején mondjuk a díj névadója, Kossuth Lajos valahogy így kezdi híres szegedi vagy ceglédi toborzóját: Szegednek népe, szemét nemzetem legocsmányabb népsége? Röfögő disznók vagytok ti a monarchia óljában!

Vajon hányan csatlakoztak volna hozzá?

Szóval nagyon nem rendjén való az, amikor egy elismert magyar író úgy és olyasmiket állít hazájáról, mint Kertész Ákos.

Ráadásul, akiknek ártani akart ezzel, azoknak használt, akiknek pedig használni akart, azoknak ártott.

Használt a jobboldalnak, akik zsidóellenes, antiliberális, s általában baloldal-ellenes előítéletes érzelmeit felerősítette.

Használt Orbán Viktornak és szellemi körének, akik Kertész Ákos szavai által is igazolva látták azt az általuk egyébként előszeretettel terjesztett tévhitet, miszerint a nyugati mérvadó politikai körök a hazai baloldal rágalmai alapján ítélkeznek, ráadásul nem csupán Orbán Viktor politikája, hanem az egész magyar nép felett. Ezzel Kertész meggyengítette, sőt hiteltelenítette a hazája sorsáért aggódó baloldal egyébként valós kritikáit is.

Vagyis ártott a baloldalnak, hiszen nyílt titok az is, hogy Gyurcsány Ferenc szellemi köréhez tartozik.

De különösen sokat ártott a zsidóságnak.

Ezért aztán maradéktalanul egyetértek köztársasági elnökünk azon javaslatával, vegyük el tőle a díját, aki a napokban levelében arra kérte a kormányt, vizsgálják meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét az arra érdemtelenné vált személyek esetében.

És igenis olyanokat díjazzunk helyette, akik tényleg letesznek valamit a magyarság asztalára!

Itt van például ez a St. Antonio de Vicenzo Y. Galapagos főherceg, a Boldogság Szigetek uralkodója.

Akarom mondani, miket is beszélek itt, a francba sok műveletlen elnöki tanácsadóval, ez a Piszkos Fredben van, szóval természetesen Siaosi Tupou-t, a Tonga szigetek uralkodójáról van szó. (Remélem kellő időben tájékoztatják majd az elnök urat arról is, hogy a Tonga az nem egy intim női fehérnemű, hanem egy tizennégy szigetből álló szigetország a Csendes-óceánban, Fidzsi szomszédságában.)

V. Siaosi Tupou a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat) kapta meg egyébként.

Az uralkodónak a kitüntetést Schmitt Pál nem titkoltan annak a reményében adja, hogy ránk szavaz majd az ENSZ-ben, Magyarország BT tagsága ügyében.

Fogalmam sincs persze, V. Siaosi Tupou őfensége mit is kezd majd ezzel a nagykereszttel (polgári tagozat). Lehet, hogy jobban örült volna néhány demizson egri bikavérnek.

De remélem, Schmitt Pállal abban is egyetértünk, ha ez a Siaosi akárki átverne bennünket, és helyettünk mondjuk a szlovákokra szavazna,akkor tőle is visszaköveteljük azt a plecsnit.