Kétségtelen Dániel ügyvéd urat bibliai elődjétől eltérően nem vetették verembe az oroszlánok elé. Őt csak bíróság elé állították, mert vörös festékkel öntött le egy ember nagyságú egész alakos Horthy szobrot.
A két Dániel története között az is különbség, hogy amíg a bibliabéli Dániel megúszta az esetet, ahogy ezt ő saját szavaival utóbb a királynak elmondta: „Az én Istenem elbocsátá az ő angyalát, és bezárá az oroszlánok száját és nem árthattak nékem; mert ártatlannak találtattam ő előtte és te előtted sem követtem el, oh király, semmi vétket.”
A bibliai sztori aztán happy enddel is zárult: „Akkor a király igen örvende, és Dánielt kihozatá a veremből. És kivevék Dánielt a veremből, és semmi sérelem nem találtaték ő rajta: mert hitt az ő Istenében."
Tulajdonképpen happy enddel végződött a Siófoki per is, hiszen Dániel ügyvéd urat is felmentették, bár a perköltségek megfizetésére kötelezték. Viszont a bíró úr kifejtette, miszerint: "vádlottnak a szoborállítás elleni tiltakozása a jog által is méltányolt, erkölcsileg pozitív tartalmú, és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt…".
Na, ez aztán ki is váltotta a jobboldal féktelen dührohamát, a már megszokott komcsizást és zsidózást, ahelyett, hogy örültek volna, és boldogan rohantak volna a szovjet katonai hősök emlékműveihez társadalmilag hasznos figyelemfelhívás keretében azokat porig lerombolni. Természetesen ők is szigorúan erkölcsileg pozitív tartalommal felruházva tették volna ezt.
Kétségtelenül a független magyar bíró úr elég ostoba volt, amikor ilyesmikről szónokolt a pulpitusán.
De most én nem is ezt akarom szóvá tenni! Megtették ezt már sokan előttem. Én igazából azon a problémán akadtam föl, amin viszont a bíró úr, és a közvélemény is nagyvonalúan túllépett.
Hogy is jött ki az a százezer forintos kárösszeg? Ki és hogyan határozta meg annak mértékét? A szobornak esztétikai értéke ugyanis szerintem nincs, az a figura inkább hasonlít egy megszeppent vidéki első bálozóra a balatonfüredi Anna-bálon, mint egy nagyhatalmú kormányzóra.
Vagyis szerintem a szobor nem, hogy nem ér százezer forintot, de még tízet sem. Egyébként Csak kérdezzenek meg erről mondjuk egy fémhulladék-kiskereskedőt!
Ő tutira azt mondaná, hogy: tesókám, egy párttitkári íróasztali alumínium Lenin mellszobor a hatvanas évekből nagyobb értéket képvisel ennél a faszobornál. Ami ugye, a belakkozása miatt, még gyújtósnak sem igazán használható. Viszont így, hogy Dániel ügyvéd úr olajfestékkel szépen nyakon öntötte, tulajdonképpen még ellenállóbbá is vált, az időjárási viszontagságok, ergo a korhadás ellen. És ráadásul esztétikusabb látványt is nyújt. A festett szobrok egyébként is divatosak.
Vagyis a szobor a ráöntött festék árával valójában még értékesebb is lett. Tehát Dániel úr büntetés helyett igényt tarthat az elpocsékolt festék árára.
Friss kommentek