Sokaknak feltűnt a Semjén eset és a Schmitt eset hasonlósága.

A találékony köznyelv által Semmilyen Zsoltnak, alias Tömjén Zsoltnak elkeresztelt miniszterelnök-helyettes nagyon úgy néz ki, ugyanazt az utat járja be, mint Schmitt Pál. 

Először jön az igen erélyes tiltakozás, annak kijelentése, az ügy nem is ügy, mindez csupán az aljas ellenség provokációja. Sőt keresztényüldözés. (Szíven szúrt kereszténység, talán ezt a címet adja majd Kálomista a témában forgatott dokumentum-filmjének.)

Semmilyen vizsgálat nem szükséges, jelenti ki közleményében az egyetem társadalomtudományi karának dékánja is. Aztán rövidesen mégis következik az egyetemi vizsgálóbizottság megalakítása ugyanazon dékán részéről.

A legújabb hír, hogy Molnár Attila Károly, Semjén Zsolt egykori konzulense is megszólalt az ügyben.

A Mandiner által közzétett nyilatkozata szerint "Szemben a november 26-án a HVG-ben napvilágot látott inszinuációval, a Valóság c. folyóiratban 1993-ban megjelent tanulmányom saját szellemi termékem"

http://mandiner.hu/cikk/20121129_molnar_attila_karoly_nyilatkozat

Ám ezzel a látszólag egyszerű kijelentő mondattal több baj is van.

A hvg hu ugyanis nem inszinuált, nem állított vagy sugallt olyasmit, hogy Molnár docens úr valami helytelen, elitélendő dolgot művelt volna. A hvg mindössze megállapított egy vitathatatlan és igen érdekes tényt, miszerint a miniszterelnök-helyettes szociológia dolgozatának nyilvánosságra hozott második, javított kiadásában a „javítás” jelentős mértékben szó szerint megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmányával.

Ennek okára talán éppen Molnár úr adhatott volna kielégítő választ. Mint ahogy arra is, hogy mi a magyarázata annak, hogy Semjén szociológiai dolgozata második, javított kiadásából kb. kétoldalnyi szöveg lényegében megegyezik Molnár Attila egy ugyancsak 1992-ben készült tanulmányával.

Molnár azonban nyilatkozatában nem magyarázkodik, nem védekezik, hanem támad, s nem is nagyon burkoltan bírósággal fenyegetőzik, mondván, hogy „sem ekkor, sem máskor nem vettem át sem szövegeket, sem részleteket sem jelölten, sem jelöletlenül diákok munkáiból. Aki ezzel ellenkezőt állít, az tárja elő bizonyítékait és legyen kész a megvédésükre a független magyar bíróság előtt"

A nyilatkozat ezzel a mondattal zárul: "az egyetemi életben megszokott módon számtalan közös kutatást folytattam hallgatóimmal, a vallásszociológia terén is, így ebben az esetben is".

Csakhogy ezt soha senki sem vitatta.

Mindenesetre érdekes, hogy a kérdéses nyilatkozatot közzétevő egykori konzulens 2011 elején is fura botrányba keveredett. Éppen a hvg írta meg, hogy Molnár Károly Attila nicknevét állítólag kis időre elorozva olyan hozzászólások jelentek meg a Mandiner egyik cikkével kapcsolatban, amelyek gusztustalan, de talán az sem túlzás, ha azt állítjuk, antiszemita szellemiségű kijelentéseket tartalmaztak Petschauer Attila olimpiai bajnok munkaszolgálatos ukrajnai fagyhalálával kapcsolatban, mondván, az csupán egy rosszul sikerült szívatás volt, amelyik férfitársaságba olykor bizony előfordul.