Nem tudom, hogy a magyaron kívül létezik e még a világon olyan jogrendszer, ahol azt külön is büntetik, hogy valaki tagadja bűneit. A tagadás joga kulturáltabb jogrendszerekben alapvető jog.

De a mi unortodox jogrendünkben ez sem így van.

Egy kommunista bűnös tagadja a kommunista rendszer bűneit. Azokat a bűnöket, amelyeknek ő is részese volt.

Ez olyan, mintha az ártatlanságát hangoztató lágerparancsnokot elítélnék holokauszttagadásért.

Egyébként sem értem, hogy miért fontos a magyar ügyészség és bíróság számára, hogy Biszku Béla felelősségét, az életfogytiglanival is sújtható háborús bűnei mellett, még ebben a kommunizmus bűnei tagadásának a vétségében is megállapítsák. A gyilkosnak sem szokták a terhére róni azt, hogy a tette után az áldozatát esetleg még le is köpte.

(Egyébként a lőszerrel visszaélés vádja is elég pitiáner dolog a lakásán lévő 11 darab vadászlőszerrel kapcsolatban. Még ha egy Kalasnyikovot vagy egy Sztálin orgonát találtak volna.)

De ha már itt tartunk. A kommunizmus bűneinek tagadását, akárcsak a holokauszt tagadását, mint minden más hasonló gyűlölet bűncselekményt egyébként is csak igen szűk körben tartanám büntetőjogi eszközökkel üldözendőnek. Ahogy Sólyom László fogalmazott: „emberek csoportjai ellen irányuló gyalázkodást büntetni csak akkor szabad, ha annak következtében konkrét egyének kerülnek valóságos veszélybe.” Vagyis csak a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása. ( A „clear and present danger” formula.)

De hát nálunk ez, az egymásra licitáló ostoba jobb- és baloldali politikusok vetélkedése miatt nem így van. Ha büntetjük a holokauszt tagadást, büntessük a kommunizmus bűnei tagadását is! Ha büntetjük a horogkereszt használatát, akkor büntessük az ötágú vörös csillagét is. Ezt az önkényuralmi jelkép használata elnevezésű bűncselekményt azonban még csak az követhette el, aki ezt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon tette.

Ám innen kezdve a politikusi hülyeséglavina megállíthatatlanul elindult. Most már szankcionáljuk a Szent Korona gyalázóit, mit gyalázóit, már a becsmérlőit is, vagyis akik ezzel a tárggyal kapcsolatban sértő vagy lealacsonyító kifejezést használnak. És itt már azt sem kívánja meg a törvény, hogy mindez alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására.

És a lavina persze halad tovább.

A KDNP egyik meghatározó politikusa, Harrach Péter úr, most, hogy a vasárnapi zárva tartás ügyében győzelmet arattak, vérszemet kapott, és immáron bizonyos vallási szimbólumok megsértése esetén is jogszabályi tilalmakat, büntetéseket vizionál.

Innen már tényleg csak egy lépés, hogy a szimpla káromkodást is büntetendőnek nyilvánítsák, ha az vallási szimbólumot tartalmaz. Különös tekintettel azon csúnya beszédre, amelyben az Isten nemző szervét vagy szexuális tevékenységét is negatív kontextusban emlegetik. Hiszen, ha a Szent Koronát nem lehet büntetlenül megsérteni, akkor nyilvánvalóan ez a helyzet az összes szentek nagyfőnökével kapcsolatban is. De tilos lenne a szentségit indulatszó használata is, még a régies szakramentumát változatában is. Az „azt a hétszentségit!” szófordulat pedig a bűncselekménynek már minősített esete lenne.