Bayer Zsolt „Vagyonka” címmel írt a Magyar Hírlap Vélemény rovatába, a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos határidő közeli lejáratának apropóján.

A cikkben keveredik a mellébeszélés a pökhendi fölényességgel, a humor pedig nála ezúttal is egyet jelent a viccelődést a mosókonyhai szellemességgel összetévesztő gyűlölködő sértettséggel és a trágársággal. (Juhász Pétert a „büdös francba” küldi, Bajnai „jóllakott napközis fejéről” beszél és őt „szarjankónak”, Gyurcsányt pedig „pofátlan rohadéknak” nevezi.)

Már az írásának a címe is jellemző. A kicsinyítő képzős „vagyonka” egyszerre bagatellizáló és hárító.

Bayer megvetően jelenti ki, hogy „Alig van perverzebb időtöltés, mint a más zsebében kotorászás. De a politikusok zsebében nagy kéjjel kotorászunk, és meg vagyunk győződve arról is közben, hogy valami fennkölt közfeladatot végzünk éppen.”

Persze ez a kéjes kotorászás a politikusi zsebekben csak akkor minősül szerinte perverznek, ha az ő bandája milliárdjainak eredetét akarják kideríteni, hiszen nincs is itt semmi látnivaló. Mert Bayer szerint „kit érdekel, hogy kinek hol van telke? És háza, festménye, endékás turmixgépe.” (Nyilván humornak szánta ezt az endékás turmixgépet, és hát tényleg vicces is, ha belegondolunk amint Habony Árpád megy az utcán, kezében nem félmilliós Gucci táska, hanem a turmixgép – a levehető ajtós –, vagy Lázár ezzel a hóna alatt sétál be az ülésterembe, stb.)

Aztán persze Bayer az írásában más sem tesz, mint zsebekben kotorászik, de nem ám az Orbán családéban, Rogán Antaléban, Lázár Jánoséban, még csak nem is Mészáros Lőrinc vagyonkájának eredete érdekli (aki már azzal sincs pontosan tisztában, hány milliárdja van, és lassacskán már fél Magyarországot felvásárolja), hanem természetesen Gyurcsány és Bajnai a célpontok ezúttal is. Na és persze az a Juhász Péter, aki borította a bilit az V. kerületi sokmilliárdos ingatlan bizniszben. Bayer Zsolt az ő, dédnagymamától örökölt kisharsányi gyepén rugózik, viszont nem tartja érdekesnek, említésre sem érdemesnek Rogán, Lázár, Szijjártó, stb. budai luxuslakásait. Hogy Orbán Ráhel hihetetlen sebességgel gyarapodó vagyonkáját már ne is említsük, ami, mint tudjuk, kizárólag az ő és férje becsületes munkájának gyümölcse, saját erejükből boldogulnak, saját életüket élik. Úgyhogy az ő svájci taníttatásának költségeihez – kéretik ezt beperelés terhe mellett mindenkinek figyelembe venni! – semmi köze az apukájának, ők egy külön családot képeznek. (Kivéve persze, ha az iskolai haveri körét kell meghívnia az Opera királyi páholyába.)

Ezek felemlegetése helyett Bayer újabb humorosnak szánt, de valójában egyáltalán nem vicces, ostobán gúnyolódó fordulattal azt írja: „Hírlik, hogy az ellenzéki sajtónak kiadták a feladatot, koslasson a kormánypárti képviselők után, fényképezze óráikat, házaikat, autóikat, családtagjaik óráit meg hátizsákjait. A nyelv-meg  köldökpírszingek feltérképezése és fényképezése a következő negyedév kiemelkedő feladata lesz.”

Hát itt hívnám fel kedves Bayer úr figyelmét, hogy ne parázzanak, Pl. Semjén és Harrach urak köldökpirszingjeire senki sem kíváncsi, koslasson azok után a Havasi Bertalannak az a jó nénikéje.
A Bayeri humor ott ér a tetőfokára, amikor azt fejtegeti – Gyurcsány és Bajnai kapcsán –, hogy „Amúgy pedig a főszabály a következő: ha a rendszerváltás idején voltál jókor jó helyen, és KISZ-vezérként, MSZMP-funkciként hatalmas vagyont tudtál összelopni a közösből… akkor nincs semmi baj. Akkor úgy hívnak, hogy sikeres üzletember.”

Amiben van némi igazság.

Igen ám, de a köznép úgy tudja, mintha Orbán apukája és jó néhány más Fideszes főmufti is KISZ titkárként, párttitkárként, MSZMP-funkciként, vagy a rendszerváltás környékén szerzett volna, mostanság is jól jövedelmező vállalkozást (pl. bányát) magának.