A sok ijesztő hír után, amik az ukrajnai háborúról, a görög válságról és a rémséges bevándorló áradatról szóltak, felüdülés volt a szombati Magyar Hírlapban ismét egy Bayer Zsolt írást olvasni a Tiborcz család újabb irgalmas szamaritánusi cselekedeteiről, amikor is egy brutálisan veszteséges yachtkikötő gondját vették le, közel félmilliárdért, a keszthelyi önkormányzat válláról.

Ám a baloldali ellenzék és sajtó e nemes tettért nem átallta már megint Orbán retyerutyáját fikázni. Ahogy Bayer megfogalmazta: „most ezen rugózik az összes kretén ellenzéki politikus a környéken, és az összes barom sajtómunkás odaátról.” Bayer nagylöttyös indulatában el is küldte mindet az „anyja keservébe”. http://magyarhirlap.hu/cikk/17336/Kikotogate

De hát Bayer szerint min is kéne az ellenzéknek és a médiának „odaát” rugózni? Hát persze, hogy nekik is a bevándorlók okozta súlyos problémákat kéne folyamatosan mantrázni. Amelyet most a kormányunk olyannyira fontos kérdésnek tart, hogy gőzerővel készíti elő az e tárgyú nemzeti konzultációt, és a népet már hetek óta a bevándorlók, menekültek tömegeivel riogatja.

Ahogy a médiumok megírták, Orbán Viktor miniszterelnök olyan - az európai menekültpolitikától egyébként eltérő - előírásokra kért felhatalmazást a magyaroktól, hogy az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehessék őrizetbe, tartsák fogva, és amint lehet, azonnal toloncolják ki őket. Ha megkapja erre a felhatalmazást a nemzeti konzultáción - mondta -, akkor érvényt is tud szerezni neki Brüsszelben.

Vagyis a nemzeti konzultáció arra lenne hivatott, hogy Orbán hatalmi köreinek idegengyűlölő, emberellenes, szamaritánusinak egyáltalán nem nevezhető álláspontját és ennek felelősségét az egész népre szétteríthesse.

Persze az orbáni hatalomnak igazából semmi szüksége az ilyen színpadias konzultációkra ahhoz, hogy a mi nevünkben nyilatkozzék. Megtették ezt gyakran, mindenféle konzultáció nélkül is.

„Támadják Magyarországot”, panaszolta nem egyszer a miniszterelnökünk, amikor demokráciaellenes lépéseit kritizálták, vádlón tekingetve Nyugat felé, amit aztán a sameszei kórusban ismételgettek, ismételgetnek utána. „Azt üzenjük Brüsszelnek, több tiszteletet a magyaroknak” duma, még választási szlogenné is avanzsált.

De nem kérte Orbán a véleményünket az illiberális demokrácia-felfogásának megerősítéséhez sem.

A Merkellel közös sajtótájékoztatójukon az illiberális demokráciával kapcsolatos újságírói kérdésre a következőket mondta:

„A magyar álláspont, khm, az én személyes álláspontom egy mondatban összefoglalható. és én e mellett minden fórumon ki fogok tartani, mi úgy gondoljuk, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális.”

Ahogy a véleményalkotása során keverte az egyes szám első személyt a többes számmal, jól példázza, miként próbálta, próbálja a saját ostoba, fokhagymaszagú véleményét az egész nemzet álláspontjaként feltüntetni mindenféle konzultáció nélkül.

Azt nem tudom, Angela Merkel a német fordítás alapján mennyit vehette mindebből észre, de mi magyarok ezen már nem lepődtünk meg. Mindenesetre kíváncsi lennék azért, hogy a magyarok többsége tényleg úgy gondolkodik-e az illiberalizmusról, mint a legfőbb vezetője. Ha egyszer rákérdeznék erre például Mészáros Lőrincnél, nem tartom kizártnak, hogy azt válaszolná, az illiberalizmus olyasmi lehet a felcsúti Puskás Akadémia focicsapatánál, mint a catenaccio az olaszoknál.

De akkor miért erőltetik most mégis ezt a nemzeti izét, konzultációt?

Szerintem pusztán csak arról van szó, hogy miután Orbán és stábja a közvélemény-kutatási adatokban rémülten konstatálta a Jobbik egyre erőteljesebb előretörését, hát megpróbálják őket jobbról előzni. Ehhez pedig kiváló alkalom a koszovói albánok exodusa.