Rétvári Bence államtitkár Szávay István Jobbik-alelnök írásbeli kérdésére adott válaszában törvénysértő állapotnak nevezte azt, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyik gyakorló-gimnáziuma máig egy kommunista gyilkos nevét viseli. A Jobbikosok és Rétváriék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkoztak, miszerint „Ságvári Endre neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.”
Hát először is. Ez az állásfoglalás közterületről szól. Na, nem vitás persze, hogy bizonyára így foglalnának állást az iskolára vonatkoztatva is.
Ám ami ennél fontosabb, tartalmi kérdés. Érdemes odafigyelni az állásfoglalás megfogalmazására, miszerint „közterület elnevezésére nem ajánljuk”!
Az akadémiai állásfoglalásokat átböngészve megállapítható, hogy esetenként más és más kifejezéseket használtak attól függően, hogy mikor mennyire voltak biztosak a dolgukban.
Például Gorkij nevének használata közterület és közintézmény elnevezésére azért „nem javasolt”, mert „a Szovjet Írószövetség első elnöke lett, így részt vett a szovjet önkényuralmi rendszer fenntartásában, ha annak egyes jelenségeit nemegyszer éles konfliktusokat vállalva bírálta is.” De ez lett a sorsa Károlyi Mihálynak is, mondván, hogy bár „Nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében, fenntartásában; de vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt.”
Az akadémikusok Schönherz Zoltánt, Sallait és Fürstöt is a nem javasolt kategóriába sorolták.
Más esetekben viszont kategorikusabban fogalmaztak. Lukács Györgyről közterület „nem nevezhető el”, Rajk László „neve közterület elnevezésére nem használható”. De tilos szerintük ilyen célokra használni a „tanács”, „partizán”, „úttörő” szavakat is.
Az Akadémia sajátos szemléletéről árulkodik, hogy Stromfeld Aurél esetében azért voltak megengedők, mert „kiemelkedő katonai teljesítménye nem az önkényuralmi politikai rendszer kiépítését, hanem a haza védelmét szolgálta”
Néhány kényesebb kérdésben igyekeztek minél diplomatikusabban véleményt formálni, esetenként már szinte önmentegető módon magyarázkodni.
Horthy Miklóssal kapcsolatban például úgy foglaltak állást, hogy „a Horthy Miklósról közterületet elnevezni kívánó önkormányzatoknak megfontolásra ajánlható, hogy döntésüket halasszák el addig, amíg személyének, politikájának és korszakának konszenzusos történelmi és társadalmi megítélése ki nem alakul.” Szó sincs olyasmikről, hogy „nem használható”, „nem javasolt”.
Nyirő Józseffel kapcsolatosan pedig, kezeiket széttárva, a törvénynek arról a fránya betűjéről sopánkodtak, és a fasizmus szót szemérmesen kerülve, az „egyik” önkényuralmi rendszerről tettek említést: „Nyirő József tagadhatatlanul tevékenyen részt vett az egyik XX. századi önkényuralmi rendszer fenntartásában, így nevének közterület elnevezésként való felhasználása – kétségbevonhatatlan írói erényei ellenére – a törvény betűje szerint tilalom alá esik.”
Tormay Cécile előtt pedig már szabályos kiskaput nyitott az Akadémia: „Büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának, e nézeteit sohasem vonta vissza… közterület Tormay Cécileről való elnevezése állásfoglalásunk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14.§ (2) bekezdés a) pontjának a tiltó hatálya alá esik. Természetesen nem zárhatjuk ki egy olyan –a szakmai és etikai szempontokat kiiktató –jogértelmezés lehetőségét sem, amely az önkényuralmi rendszer megalapozásában való részvételt a döntéshozói és végrehajtói részvételre korlátozza.”
Wass Albert esetében viszont teljesen egyértelmű volt az álláspontjuk. „Wass Albert jogi és erkölcsi rehabilitációja Magyarországon teljesnek tekinthető, így neve semmiképpen sem eshet a törvény tiltó hatálya alá.”
A végére hagytam, afféle gyöngyszemként, a Rosenberg házaspárral kapcsolatos akadémiai állásfoglalást: „A házaspár kivégzésének esetét a szovjetek Amerika-ellenes propagandájukban használták fel. Ezért nevük kapcsolható XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához, így közterület elnevezésére nem használható.”
Hát tényleg nem volt valami szép dolog ezektől a Rosenbergéktől, hogy kivégeztetésükkel okot adtak a szovjetek Amerika-ellenes propagandájára, amivel hozzájárultak az önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához!
Friss kommentek