Némely stadionokban, a küzdelem lanyhulását látván, időnként felhangzik a nézőtéri kórus: harcoljatok!, harcoljatok!
Az egykori szövetségi kapitányunk Csank János kifogásolta a szurkolótábornak eme militarista hangulatú kívánságát. Szerinte egy csapatnak a pályán inkább focizni, játszani kell(ene) tudnia, semmint harcolnia. ( S a bekiabálás is inkább az lehetne: játszik a csapat!)
A miniszterelnökünk viszont, bár az egyre növekvő pocakja és egyéb itt most nem részletezett okok miatt a labdarúgás aktív művelését már régebben abbahagyni kényszerült, eme fentebb vázolt szurkolói mentalitást megőrizve inkább háborúskodni szeret, mint játszani.
Sőt rájött, hogy azzal a közmondással ellentétben, miszerint ne fesd az ördögöt a falra, igenis állandóan a falra kell pingálni valamilyen általa kreált gonoszt, és a hívei körében is folyamatosan életben kell tartania azt az ördögűző hangulatot, ami képes a hatalmát biztosítani, és a táborát is hatékonyabban egyben tartani.
Időnként csak a falra festett ördög kilétét kell megváltoztatni.
Ezt a patást hol az Elmúltnyolcév és Gyurcsány, hol Soros, hol a multik vagy az EU képében jelenítették meg előttünk, aszerint, hogy melyik volt a legaktuálisabb éppen. Most a soros ördögöt például ezek az állítólag terrorista-gyanús, mindenféle fertőző betegségeket terjesztő, és létünket, kultúránkat alapjaiban veszélyeztető migráns-bevándorlók (és nem menekültek ám, ahogy rafkósan magukat szeretnék láttatni) testesítik meg leginkább.
Ez a migránsok elleni harc Orbán vízióiban immár nem is csak hazánk megvédéséért, hanem egész Európáért folyik. Idevág az az orbáni szöveg is, hogy a bevándorlók bizony inkább hadseregnek látszanak.
A világ pedig a Fidesz felfogása szerint egyelőre vak, s nem ismeri fel ezeket a szörnyű veszélyeket. Sőt, még minket marasztalnak el folyvást, mert teszünk ellene valamit. De mit is várhatunk ugye ettől a hálátlan Európától, amelyik igazából még azt sem köszönte meg nekünk, hogy annak idején Nándorfehérvárnál olyan jól megvédtük a törökök elől.
A háládatlanok! Most például éppen az unióból kizárásunkon mesterkednek.
A liberálisok aknamunkája már régóta megfigyelhető ez ügyben is. A nemzetközi sajtó pedig szinte teljes egészében az ő kezükben van, rettenetes hallani, sokszor miféle jelzőkkel illetik miniszterelnökünket.
Ezt most itt nem is részletezném, elég csak annyit megjegyezni, hogy a nyugati sajtóban megmutatkozó Orbán kép többnyire nem Hunyadi Jánoséhoz mérhető, sokkal inkább valami önfejű zsebdiktátoréhoz.
Természetesen nyugtatgathatnánk magunkat olyasmivel is persze, amit annak idején Gábor Zsazsa nyíltan is vallott, miszerint „Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam.”.
Ám Orbán és köre mindezt egyáltalán nem így látják. Ők ezt inkább úgy módosítanák, hogy „Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak jót beszéljenek rólam.”.
És ugye azt azért mégsem tehetik meg a nekik nem tetsző újságírókkal, mint a nagykövetekkel, hogy naponta berendelik őket raportra a külügybe tiltakozni. (Legfeljebb a TEK-esek jól elvernek néhányat közülük.)
Mindenesetre más egyéb okok miatt ezért is szánnak minálunk egyre nagyobb szerepet a kormányzati kommunikációnak, és ezért is lett az arrogáns Rogán Antal a kabinos, illetve kabinet-főnök, miniszteri rangban. Amerikában pedig Mr. Connie Mack személyében egy profi lobbistát is sikerült megnyerni e célra, 1,360 milliárdért fényezni a rólunk kialakult képet.
Csak aztán egyszer nehogy azt skandálják majd a tribünökön, hogy: mocskos csalók! Mocskos csalók!
Friss kommentek