Október 23-án a Nemzeti Múzeum előtt panaszkodó Vajda Zoltán szerint az ellenzéki pártok mind csak a túlélésre játszanak, szavakban akarják megnyerni a 2018-as választásokat, tettekkel nem. Lényegében lemondtak 2018-ról, cserbenhagyták a választókat.

Ha valaki kételkedne az idézett szónok diagnózisában, azoknak felidézem a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazás kezdeményezések történéseit. Mint cseppben a tenger, ezekből is jól meglátható, hogy miért beteg a magyar baloldal.

Ott kezdődött, hogy miután kitudódott a KDNP ötlete az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról, baloldalról azon nyomban össztüzet zúdítottak ellene. Nagy volt a tiltakozás a szakma jó része, és valamennyi baloldali ellenzéki párt részéről, s már ekkor népszavazással „fenyegetőztek”. Ennek ellenére a kereszténydemokraták javaslatát a 2014. december 16-i parlamenti ülésen jókora többséggel elfogadták. A 2014. évi CII. törvény hatályba lépésének időpontját 2015. március 15. napjára tűzték ki.

Már ekkor sokaknak feltűnt, hogy pl. Mesterházy és Gyurcsány részt sem vettek a szavazáson.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján jól nyomon követhető, hogy mi is történt ez után.

A törvény elfogadása után két nap telt el úgy, hogy az az ellen egyébként teli szájjal handabandázó, és azt bevallottan népszavazással támadni kívánó MSZP, Dk, Együtt, PM, stb. bármit is lépett volna az ügyben.

Szepessy Zsolt úr viszont, mint az Összefogás Párt elnöke, 2014. december 18-án beballagott az Nemzeti Választási Irodába, és ha már ott járt mindjárt három sületlen kérdést is benyújtott e tárgyban.

A következő év 2015. január 7-én, az iroda hiánypótló felhívása után, ezek közül az egyiket ismét benyújtotta, s, hogy ha már lúd, legyen kövér, 2015. január 8-án, saját magát is überelve, beadott még egy újabb hasonló tartalmút. Ez még a korábbiaknál is bornírtabb volt. A baloldali ellenzék a karácsonyi, szilveszteri, újévi ünneplések kábulatából láthatóan csak ekkortájt kezdett ébredezni.

A DK csupán 2015. január 10-én (már majd egy hónappal a törvény elfogadása után) hozakodott elő a népszavazásra bocsátani kívánt kérdésével. Majd a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a VOSZ következett a sorban, a népszavazási kezdeményezésüket ők 2015. január 20-án tették meg.

Sem őket, sem a DK- t cseppet sem zavarta, hogy a Szepessy Zsolt által hasonló tárgyban beadott kérdésekről még jogerős érdemi döntést nem hoztak. Pedig ehhez csak a népszavazásról szóló törvényt kellett volna átolvasniuk. Még jogvégzettség sem kellett volna hozzá.

A Kúria ezután 2105. április 1. 12 óra 11 perckor tette közzé a honlapján, hogy Szepessy Zsolt beadványai jogerősen el lettek utasítva.

Ám az ellenzék ekkor sem lépett ám azonnal, helyettük viszont most a Magyar Munkáspárt kavart be sikerrel, és aznap 14 óra 55 perckor egy olyan népszavazási kezdeményezést nyújtott be, ami nyilvánvalóan Alaptörvénybe ütköző volt.

Megtehette, pedig ezúttal a DK, MSZP, stb. pártoknak, ha nem is napok, de több mint két órányi idő állt volna rendelkezésére, hogy Thürmer Gyulát beelőzve egy értelmesen megfogalmazott népszavazási kérdést végre joghatályosan benyújthassanak!

De természetesen(?) ekkor sem tették.

A következő releváns és jelentős dátum aztán 2015. június 30. volt. Ezen a napon utasították el ugyanis jogerősen a Magyar Munkáspárt kérdését. Közismert, hogy ehhez az időponthoz három beadvány is volt köthető.

Lukács Zoltán Géza és Wodicska Zoltán június 30-án nyújtottak be kérdést, Vajda Zoltán pedig ezt követő napon, július 1-jén.

Ezek közül némi furfangos jogi bűvészmutatványok után az illetékes hatóságok Wodicska Zoltán buta trollkodó kérdését hozták ki győztesnek, amit aztán persze utóbb minden fórumon gond nélkül elutasítottak, mondván, hogy az nem egyértelmű.

És itt érünk el a történetünk végére, amikor is, mint tudjuk, a Wodicskával szembeni jogerős kúriai elutasítás napjának reggel fél hat órája óta az iroda előtt dekkoló szocialista küldötteket egy falusi kofaasszony pár másodperccel beelőzte.

Mindezek ismeretében szerintem határozottan kijelenthetjük, miszerint azért, hogy a vasárnapi boltbezárás ügyében a mai napig nem kerülhetett sor népszavazásra, a baloldali ellenzék a fő felelős. Szövegelni, szónokolni tudnak, meg „kibaszott jó könyveket” írni, de ha már cselekedni kell, az nem megy.