Ákos művész úrnak nem az a fő érdeme, hogy markáns, a kormányunknak is tetsző véleménye van a nőkről, miszerint őket szülőgépeknek tekinti, akiknek, ahelyett, hogy egyenjogúságra, egyenlő munkáért egyenlő bérre, ilyesmire ácsingóznának, az a dolguk hogy utódokat szüljenek a férfiaknak.
A Kossuth-díjas énekesnek „A bosszú népe” című műve az, amivel eddigi életművét megkoronázta, s amiért igazán elismerésre érdemes a jobboldali hazafiak szemében.
Amelyik dal, csak így egymás között mondva, ugye azokról szól. A natudjukkikről. Akiket szoktak idegenszivűeknek, Sorosbérenceknek, mikor minek is nevezni.
Nem véletlen, hogy ennek a művének egyik legnézettebb verziója héber felirattal és Dávid-csillaggal fut a YouTube-on. És bizonyára az sem véletlen, hogy a koncert verzió pedig egy laza Ákos bevezetővel veszi kezdetét. „Most egy olyan dalt fogok eljátszani, amelyre a baráti szaksajtó is felfigyelt.”
Az énekes dala szerint van itt egy nép, egy népcsoport, „a bosszú népe”, „egy bosszúálló Isten torzult tükörképe”, amely „hazánkat folyton fúrja-tépi”.
Ákos persze soha, sehol nem mondta ki nyíltan, hogy ő a zsidókra gondolt volna, és a dalszövegben is mindez oly ügyesen van kódolva, hogy a zsidózó hátsó szándék akár le is tagadható, ha nagyon muszáj.
Mert vegyük észre, az egész Orbáni világnak ez az egyik nagy trükkje. A kétértelmű beszéd és viselkedés. Pl. az egész magyarságot a német megszállók ártatlan áldozataként feltüntetni, majd amikor emiatt túl nagy a felháborodás, az e tárgyú emlékművet titkokban éjjel gyorsan felépíteni, aztán úgy tenni, mint ami nem is létezik. Mert tény, soha senki fel nem avatta. Vagy ami mostanában történt, hogy Orbán felmagasztalt egy köztudott antiszemitát, mondván, hogy őt az igazságszolgáltatás tisztára mosta. Holott a rehabilitáló bírósági eljárás tárgya egyáltalán nem az illető úr antiszemitizmusa volt. Aztán mikor megint túl nagy lett a hazai és nemzetközi felháborodás, akkor ugyanez az Orbán úgy tett, mint ha nem is akartunk volna ennek az egyénnek szobrot állítani.
Igen ám, de a szobor lényegében már mégiscsak elkészült!
Javaslom hát, hogy a szobrász se érezze, hogy feleslegesen dolgozott, a ráfordított pénz se vesszen kárba, állítsuk ki ezt az alkotást mégis, legfeljebb Hóman Bálint fejét cseréljük ki Ákoséra.
Friss kommentek