Még tulajdonképpen hozzá sem kezdett, de minden jel arra mutat, hogy az MSZP-nek ezt a népszavazási lehetőséget, amely az Isten és a Kúria kegyelméből az ölébe hullott, sikerül majd jól „elkúrnia”.

Az első komolyabb hiba, amit már el is követtek, hogy a bírósági döntést kizárólag a szocialisták nagy sikerének próbálják beállítani, miközben mindenki látta, hogy ez nem a beszari Nyakó éhségmenetes István érdeme volt, hanem sokkal inkább azon kopasz fiatalemberek töketlenkedésének tudható be, akiknek annyi eszük sem volt, hogy felfogják, a Nemzeti Választási Irodában vénaszkenner ugyan nincs, de minden mozdulatukat jó néhány kamera rögzíteni fogja majd. Ezért elég ostoba dolog volt a részükről az épület előtt látványosan lepacsizni, puszilkózni, nyílt színen átlátszó dossziékat osztogatni, stb. Félreértés ne essék, tulajdonképpen nem ezeket a tar fejű markos urakat marasztalom el mindezért, hiszen ők az ilyesmiben bizonyára még gyakorlatlanok, autófelgyújtás, kőhajigálás, petárdázás, zsidózás, cigányozás helyett nem minden nap kapnak ilyen kvalifikáltabb, szellemileg megerőltetőbb feladatot. Nekik most alighanem csak annyit mondtak, Jenőkém, figyusz, hajnalban légy ott a haverokkal az Alkotmány u. 3. szám alatt, ahová jön majd ide valami libsibolsi kinézetű nyápic szemüveges komcsi ürge, akit viszont bazmeg nem szabad ám csak úgy egyből pofán verni, orrát betörni, szemét kiütni, meg ilyesmi, hanem egy adott jelre csupán finoman odébb tolni a blokkoló óra közeléből. Utána meg nem kell kórusban azt kiabálni, hogy aki nem ugrál, büdös román, meg hasonlók, hanem kéretik onnan minél gyorsabban lefalcolni.

Szóval ezek a kigyúrt golyófejűek nem jól csinálták, de hát 2018-ig lesz még kis idejük gyakorlatozni, vagyis a haza üdve és a Fidesz választási győzelme érdekében kifejtett ténykedésüket csiszolgatni.

De térjünk vissza a hibák felsorolásához!

A második hiba, amit a szocik elkövethetnek a leendő népszavazás kapcsán, hogy az aláírásgyűjtést is a pártjuk nevében végzik, amit még tetéznek majd olyasféle nyilatkozatokkal, kijelentésekkel is, amiknek az lesz a lényege, hogy a vasárnapi boltzár eltörlésével, valamint a földdel és a fizetési plafonnal kapcsolatos népszavazás tulajdonképpen rendszerdöntő népszavazás lesz. Ezzel ugyanis csupán azt érik majd el, hogy legalább egymillió Fidesz szimpatizáns nem fog a népszavazásra elmenni, mert ezt az ostoba vasárnapi zárva tartást ők sem kedvelik ugyan, de egyébként egy kormányzási válságból viszont, köszönik szépen, nem kérnek.  És különösen nem szeretnék, ha ismét a Simon Gáborok és Boldvai félék kerülnének hatalomra. Hogy Gyurcsány Fletót már ne is említsük.

A szocialisták részéről ezért a leghelyesebb az lenne, ha az aláírásgyűjtés, népszavazási kampányolás során szerényen és diszkréten minél inkább háttérbe húzódnának, és több teret engednének a szakmai szervezeteknek, a VOSZ-nak és társainak. Hiszen, ha kicsit is józanabbul szemlélnék a mai hazai politikai helyzetet, azt is látniuk kellene, hogy a Fidesz minden, az ostoba, központosított, diktatórikus rendszere ellen irányuló kritikát azzal próbál hárítani, a nép előtt lejáratni, hogy az nem szakmai, hanem politikai támadás.

Így lesz az oktatást és egészségügyet kritizálókból ávós ivadék és Soros bérenc.

Ha viszont a népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtés szervezése és a népszavazási kampányolás irányítása átkerülne Dávid Ferencék kezébe, biztosra veszem, hogy mindamellett, hogy ezzel a Fideszt egyik hatásos érvétől fosztanák meg, ez esetben a szocialistákra féltékeny, velük rivalizáló pártok és választópolgárok is szívesebben állnának teljes mellszélességgel az ügy mögé.

Mindezt azért is érdemes lenne még most alaposan átgondolni, mert a szocialisták fentebb jelzett hibái végső soron a Fidesz-KDNP dupla győzelmét eredményezhetik.  Egy eredménytelen szavazás esetén egyrészt maradna a vasárnapi boltzár, miközben még a kormányzó pártoknak ez a népszavazás arra is jól jönne majd, hogy a világ szemében bizonyítsák, az ellenzék és az EU prominens vezetőinek folyamatos vádjai ellenére, milyen fantasztikusan is dübörög nálunk a demokrácia.